Azt követelik, hogy a pénzintézetek legalább egy részét adják oda nekik a betéteiken lévő pénznek.
Több százan tüntettek Kabul utcáin, tiltakozva a bankok, köztük az afgán központi bank zárva tartása miatt – közölte szombaton a Hama Press afgán hírügynökség.
A tüntetők zöme azt követelte, hogy a bankok legalább egy részét adják oda nekik a betéteiken lévő pénznek. A bankok tulajdonosai ugyanakkor azt mondják, hogy nem folytathatják a munkát a megszokott rendben, amíg nem nyílik meg újra a központi bank. A pénzintézetek dolgozói közül sokan ráadásul, féltve a biztonságukat, nem merik folytatni a munkát. Hasonló a helyzet a valutaváltokkal, de még a valutaüzérekkel is.
emberek milliói nem fértek hozzá a betéteikhez, a munkaadók pedig nem fizették ki a munkavállalók bérét. A kabuli tüntetők között voltak szép számban közalkalmazottak is, akik hónapok óta nem kapnak fizetést. A tálibok azt ígérték, hogy augusztus 25-én újra megnyílnak a bankok, de ez csak részben történt meg, senki se tud a bakfiókokban készpénzt felvenni. A pénzkiadó automaták működnek ugyan, de pénzfelvételt korlátozták napi kétszáz dollárban, ezért végeláthatatlan sorok kígyóznak előttük.
A tálibok kinevezték a jegybank új elnökét
Az tálibok augusztus 23-án közölték, hogy Hadzsi Mohammad Idriszt nevezték ki a jegybank ügyvezető elnökévé. Ezt megelőzően a pénzintézet korábbi vezetője, Adzsmal Ahmadi – aki a hatalomátvétel előtt külföldre menekült Asraf Gáni elnök kormánya idején vezette a jegybankot – közölte, hogy a tálibok legfeljebb az állami pénztartalékok 0,1 százalékához férnek hozzá, mert jelentős részüket az Egyesült Államok befagyasztotta. Arra figyelmeztetett, hogy
korlátozniuk kell a hozzáférést a dolláraktívumokhoz, elkerülendő az infláció megugrását és a lakosság elszegényedését a közép-ázsiai országban, ahol – figyelmeztetett szombaton az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) – súlyosbodhat a szárazság, és több mint hétmillió ember szorulhat humanitárius segítségre.
Tálib hatalomátvétel
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül foglalták el Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő elmenekült az országból. A tálibok két nappal később közölték, hogy
és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. A tálibok közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények keretében. A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben volt szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a bűncselekményeket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.
(MTI)
Címlapkép: YouTube
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
Három aktivista felmászott a Brandenburgi kapura, amelyre transzparenst is kifüggesztettek.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Ukrajna őszinte és jó tanács helyett illuzórikus reményt kapott nyugati szövetségeseitől.
Gerzsenyi Gabriella egy félmosollyal a száján közölte: 131 nap, és Orbánék buknak.
Az eseményekkel kapcsolatban a belga válogatott játékosa a közösségi médiában úgy fogalmazott: „Már a mélypontra értünk… és még mindig magunk alatt ásunk”.
