Novák Katalin szerint az EP-ben „egy statáriális döntést szeretnének elérni, de nem lenne szerencsés, ha vádként megfogalmazott vélelmek alapján lehetne uniós szankciókat életbe léptetni, forrásokat elvonni” – nyilatkozta az ATV-nek.
„Valóban a holnapi napon lesz az Európai Parlamentben egy vita, ahol napirendre tűzték a gyermekvédelmi törvényünket. Ami érdekes, hogy még a hivatalos dokumentumot nem is láttuk,
a képviselőink a Politico internetes portálról értesülhettek arról, hogy lesz egy határozattervezet, de ezt tegnap estig még nem töltötték fel a hivatalos rendszerbe”
– mondta Novák Katalin az ATV kérdésére.
Hidvéghi Balázs és Győri Enikő szólalnak fel a vitában
Novák Katalin az EP-vitáról az ATV kérdésére azt mondta, hogy „ez annyiban nem meglepő, hogy itt egy statáriális döntést szeretnének elérni a vád megfogalmazását megelőzően, ami úgy tűnik, hogy az Európai Unió különböző intézményeinek egyre inkább bevett gyakorlat. Egy politikai akcióról van szó” – jelentette ki.
A pedofiltörvényről elmondta, hogy „sajnálatos módon nagyon kevesen ismerik a tényleges tartalmát ennek a jogszabálynak.
Még egyszer hangsúlyozom, a gyermekekről van szó, tehát 18 év felettiekre egyáltalán nem vonatkozik ez a jogszabálycsomag. A megszületett döntések kizárólagosan a gyermekek védelme érdekében születtek” – mondta, hozzátéve, hogy „a vitában ott lesznek az európai parlamenti képviselőink, akik majd helytállnak. Az Európai Parlament LIBE bizottságában Hídvégi Balázs a felelőse ennek az ügynek. Tudomásom szerint Hidvéghi Balázs és Győri Enikő lesz az a két parlamenti képviselőnk, akik a vitában felszólalnak”.
Határozattervezettel lép fel az ECR-frakció
Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) európai parlamenti frakciója már megfogalmazott egy olyan haátrozat-tervezetet, mely „a nemzeti szuverenitás jegyében született és a nemzeti hatáskörök védelmét tartalmazza. Ehhez a nyilatkozathoz csatlakoznak majd a a Fidesz képviselői” – mondta Novák Katalin az ATV riporterének.
A Népszavához kiszivárgott az EP-s határozat-tervezete is. Eszerint a Magyarország által igényelt uniós helyreállítási forrásokat, az Európai Bizottság ne utalja addig, amíg nem bizonyosodik be, hogy a pénzeket nem használják Magyarországon „diszkriminatív vagy emberi jogi sérelmeket tartalmazó döntésekhez”.