Korrupció vádjával jogerősen tizennégy év börtönbüntetésre és mintegy 57 ezer dollár (hozzávetőleg 19 millió forint) pénzbírságra ítélte a fehérorosz legfelsőbb bíróság kedden Viktar Babarika volt fehérorosz ellenzéki elnökjelöltet.
Babarika a tárgyalás során ártatlanságát hangsúlyozta, ügyvédei pedig szintén azt hangoztatták, hogy a Belgrazprombank volt vezetőjét koholt vádakkal állították bíróság elé. Babarikát tavaly júniusban vették őrizetbe, ő volt az ellenzék legesélyesebb jelöltje az augusztusi elnökválasztásra. A fehérorosz hatóságok akkor 60 millió dollárt meghaladó értékben elkövetett csalással és pénzmosással vádolták meg, megakadályozva részvételét a választáson.
Kampányfőnöke, Marija Kalesznyikava ezután Szvjatlana Cihanouszkajának, egy másik bebörtönzött ellenzéki feleségének a csapatához csatlakozott. Cihanouszkajának sikerült indulnia a választáson, és Fehéroroszország történelmében soha nem látott tömegeket mozgósított.
Az elnökválasztást végül az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyert meg, a hivatalos, ám az ellenzék által vitatott adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék azt állítja, meghamisították az eredményeket, és Cihanouszkaját tekinti győztesnek. A választásokat követően tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek, és több prominens ellenzékit bebörtönöztek.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
A litván kormány közlése szerint valamennyi fogoly számára biztosították a megfelelő ellátást.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Egri Viktor akkor még vitatta ezt. Mára már a Tisza is így gondolja, és inkább 20-30 százalékos szja-ban gondolkodnak.
