„A zsidógyűlölet fesztiválja” – miért bojkottálja Magyarország a Durban-konferenciát?

Június végi hír volt, hogy az Egyesült Királyság bejelentette: bojkottálni fogja az ENSZ szeptemberben esedékes, Durban-konferencia nevű, de New York-i rendezvényét, „a korábban tapasztalt antiszemitizmusra hivatkozva”. Hasonlóan bojkottálja a konferenciát az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, az EU-n belül pedig a bojkottot először Magyarország jelentette be, majd csatlakozott a sorhoz Ausztria, Hollandia és Csehország is.

De miről szól a Durban-konferencia, és miért maradnak távol egyes országok? 

Az antiszemitizmus fóruma

Az eredeti konferenciát, melyre a mostani rendezvény meg akar emlékezni, 2001-ben tartották a dél-afrikai Durbanban. Az ENSZ akkori eseményének hivatalos címe a Rasszizmus Elleni Világkonferencia volt, ám deklarált céljával ellentétben elsősorban harmadik világbeli diktátorok Izraellel szembeni vádjainak fórumává vált, az elfogadott nyilatkozat pedig erősen diszkriminálta a zsidó államot.

A 2001-es konferenciára való felkészülésként az ázsiai tagországok előzetes megbeszélést tartottak az iráni Teheránban, 2001 februárjában. Itt nyilatkozatot fogadtak el, melyben szerelt, hogy

Ez a szöveg végül kimaradt a durbani konferencia végső nyilatkozatából, ám abban szerepelt, hogy a palesztinok „idegen megszállás alatt élnek". A szöveg még csak nem is az 1967 után Izrael által elfoglalt területekre („Nyugati part", Júda-Somron) utalt, hanem általában a palesztinokra. A szövegnek tehát logikus konklúziója, hogy a palesztinok megszállás alatt élnek Tel-Avivtól Nyugat-Jeruzsálemig. 

A konferencián olyan harmadik világbeli vezetők támadták Izraelt, mint Jasszer Arafat, aki közölte, hogy Izrael „rasszista", és Fidel Castro kubai diktátor, aki a „szörnyű népirtásról" beszélt, melyet Izrael elkövet a palesztinok ellen. A mostani, 2021-es rendezvény deklarált célja, hogy elősegítse a 2001-ben elfogadott nyilatkozat pontjainak „megvalósítását".

Az európai kritika

A brit kormány június végén erősítette meg, hogy az Egyesült Államokhoz és Izraelhez csatlakozva nem vesz részt a konferencián. A nemzetközi konferenciát „a zsidógyűlölet fesztiváljának” nevezték el, mondván, az antiszemitizmust népszerűsíti. 

A döntés azután született, hogy a Képviselők Tanácsa, a Zsidó Vezetői Tanács és az Izrael Konzervatív Barátai levelet írtak Dominic Raab brit külügyminiszternek, és sürgették a brit tisztviselőket, hogy ne vegyenek részt a közelgő, Durban IV. elnevezésű eseményen.

A Jerusalem Post pedig szinte egyidejűleg számolt be róla, hogy Magyarország idén az első EU-s tagállamként jelentette be távolmaradását a rendezvénytől. Az izraeli lap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert idézte, aki a Simon Wiesenthal Központ egyik vezetőjének, Mark Weitzmannak írt levelében indokolta a bojkott melletti döntést.

és teljes mértékben elkötelezett abban, hogy garantálja a zsidó nép biztonságát – ezt a nemzetközi fórumokon is következetesen képviseljük” – írta Szijjártó. Hozzátette: ennek szellemében hazánk nem támogatta az úgynevezett Durbani Nyilatkozatot sem, amit tavaly év végén fogadott el az ENSZ Közgyűlése.

Izrael-barát politika

Az ENSZ és csatolt szervei az utóbbi évtizedekben immár rituálisan ítélik el Izraelt, elsősorban a harmadik világbeli és muszlim országok erős hangja, és az ehhez asszisztáló nyugati országok miatt, így a 2001-es konferencia felelevenítésében nem sok meglepő van.

Érdekfeszítőbb megvizsgálni a különböző nagyhatalmak és európai országok reakcióit a közelgő konferenciára. A Biden-kormány a hagyományosan Izrael-barát amerikai politikai vonalat követve marad távol, dacára annak, hogy a Demokrata Párt balszárnyáról az utóbbi időben egyre hevesebb hangok követelik az Izraellel szemben kritikusabb kiállást.

Az Egyesült Királyság és Ausztrália jelenleg is jobboldali kormányok által vezetett hatalmak, ehhez csatlakozott Magyarország, melynek súlya főleg az EU-s kánonból elsőként kiéneklő országként fontos. Ausztria és Csehország csak később csatlakoztak a sorhoz. Mindez illeszkedik a magyar kormány Izrael-barát és az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciát ígérő hivatalos álláspontjába, illetve az erősödő képbe, miszerint

Talán érdekesebb Hollandia távolmaradása a konferenciától. Mark Rutte liberális miniszterelnök ugyan a májusi, gázai konfliktusnál kiállt Izrael önvédelmi joga mellett, majd nyilatkozatot adott ki arról, hogy Izraelnek arányos választ kell adni a Hamász rakétáira, és hogy szeretné, ha a kilakoltatás előtt álló kelet-jeruzsálemi palesztin családok a korábban zsidó családok által birtokolt ingatlanokban maradhatnának. 

Hollandia viselkedése inkább a Rutte-kormányra jellemző, „egy lépés előre, egy lépés hátra" politikának jele, illetve igyekszik egyensúlyozni az Izrael-barátság és az erősen Izrael-ellenes lehetséges holland koalíciós partnerek, például a D66 igényei között.

nyitókép: Izraeli nacionalisták a Damaszkuszi kapunál a Jeruzsálem óvárosában tartott zászlós felvonulásukon 2021. június 15-én (MTI/EPA/Abir Szultan)