Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Először került sor hivatalos bocsánatkérésre, holland település részéről.
Femke Halsema, Amszterdam polgármestere csütörtökön, a rabszolgaság eltörlésének hollandiai emléknapján tartott beszédében bocsánatot kért a városnak a holland rabszolga-kereskedelemben való részvételéért.
„Az amszterdami önkormányzat nevében bocsánatot kérek Amszterdam városvezetésének a gyarmati rabszolgaság világméretű kereskedelmében való aktív részvételéért”
– jelentette ki Halsema.
Hollandia négy legnagyobb városa Amszterdam, Rotterdam, Hága és Utrecht már korábban elismerte, hogy közvetlenül vagy közvetve hasznot húzott a rabszolgaságból a 17-19. században. Hivatalos bocsánatkérésre holland település részéről azonban csak most került sor.
Ugyancsak csütörtökön a holland belügyminisztérium által létrehozott tanácsadói bizottság bocsánatkérést sürgetett a holland ügyvivő kormány részéről is. Mark Rutte holland miniszterelnök egy éve ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy „ez csak fokozná a holland társdalom megosztottságát”.
A bizottság javaslatai
A tanácsadói testület azt is javasolja, hogy július 1-je, a rabszolgaság 1863-as eltörlésének napja nemzeti emléknap legyen. „A holland államnak is el kell ismernie a rabszolgaság által okozott szenvedést. Németország, Belgium, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok már tett hasonló gesztusokat” – emlékeztetett a szakértőkből álló bizottság.
Emellett a testület egy a holland gyarmatosító múltat bemutató múzeum létrehozását is indítványozza, valamint azt, hogy az ország rabszolgatartó múltjának szélesebb körű áttekintése kerüljön be a nemzeti tantervbe. A bizottság szerint továbbá pénzt kell elkülöníteni a rabszolga-kereskedelem következményeinek felszámolását segítő projektekre is, egyfajta helyreállítási alapon keresztül. Személyi szintű jóvátételre azonban nincs jogalap – állapították meg a szakértők.
A holland birodalom, a világ szinte minden pontján – Észak és Dél Amerikában, Afrikában, a Közel Keleten, Délkelet-Ázsiában valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett kolóniákkal. A holland Nyugat-Indiai Társaság rabszolgakereskedelme jelentősen hozzájárult Hollandia gazdasági világhatalmi státuszához a 17.században.
(MTI)
Címlapképen: Femke Halsema, Amszterdam polgármestere.
Kép forrása: BART MAAT / ANP MAG / ANP via AFP