Újra itt a vadnyugat: így befolyásolhatja a magyar választásokat Donald Trump döntése

A világ egy új korszakba lépett. Donald Trump új politikája Európát is érinti, ami az áprilisi választásokra is kihat.

Először került sor hivatalos bocsánatkérésre, holland település részéről.

Femke Halsema, Amszterdam polgármestere csütörtökön, a rabszolgaság eltörlésének hollandiai emléknapján tartott beszédében bocsánatot kért a városnak a holland rabszolga-kereskedelemben való részvételéért.
„Az amszterdami önkormányzat nevében bocsánatot kérek Amszterdam városvezetésének a gyarmati rabszolgaság világméretű kereskedelmében való aktív részvételéért”
– jelentette ki Halsema.

Hollandia négy legnagyobb városa Amszterdam, Rotterdam, Hága és Utrecht már korábban elismerte, hogy közvetlenül vagy közvetve hasznot húzott a rabszolgaságból a 17-19. században. Hivatalos bocsánatkérésre holland település részéről azonban csak most került sor.
Ugyancsak csütörtökön a holland belügyminisztérium által létrehozott tanácsadói bizottság bocsánatkérést sürgetett a holland ügyvivő kormány részéről is. Mark Rutte holland miniszterelnök egy éve ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy „ez csak fokozná a holland társdalom megosztottságát”.
A bizottság javaslatai
A tanácsadói testület azt is javasolja, hogy július 1-je, a rabszolgaság 1863-as eltörlésének napja nemzeti emléknap legyen. „A holland államnak is el kell ismernie a rabszolgaság által okozott szenvedést. Németország, Belgium, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok már tett hasonló gesztusokat” – emlékeztetett a szakértőkből álló bizottság.
Emellett a testület egy a holland gyarmatosító múltat bemutató múzeum létrehozását is indítványozza, valamint azt, hogy az ország rabszolgatartó múltjának szélesebb körű áttekintése kerüljön be a nemzeti tantervbe. A bizottság szerint továbbá pénzt kell elkülöníteni a rabszolga-kereskedelem következményeinek felszámolását segítő projektekre is, egyfajta helyreállítási alapon keresztül. Személyi szintű jóvátételre azonban nincs jogalap – állapították meg a szakértők.
A holland birodalom, a világ szinte minden pontján – Észak és Dél Amerikában, Afrikában, a Közel Keleten, Délkelet-Ázsiában valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett kolóniákkal. A holland Nyugat-Indiai Társaság rabszolgakereskedelme jelentősen hozzájárult Hollandia gazdasági világhatalmi státuszához a 17.században.
(MTI)
Címlapképen: Femke Halsema, Amszterdam polgármestere.
Kép forrása: BART MAAT / ANP MAG / ANP via AFP