Csalódottságát fejezte ki az Északi Áramlat-2 német-orosz gázvezetékről szóló amerikai-német egyezség kapcsán csütörtökön Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, úgy vélekedve, hogy az amerikai és az európai szövetségesek önző módon viszonyulnak a projekthez. Andrzej Duda elnök szerint az egyezség a kész tények elé állítás politikájára biztathatja Moszkvát.
Morawiecki egy vidéki sajtóértekezletén újságírói kérdésre reagálva kommentálta a Balti-tenger alatt húzódó, 98 százalékban már befejezett Északi Áramlat-2 gázvezeték körüli legújabb fejleményeket. Aláhúzta: Varsó kezdettől fogva próbálta meggyőzni amerikai és európai szövetségeseit arról, hogy a gázvezeték segíti Oroszország fegyverkezését, és fenyegetést jelent elsősorban Ukrajna szuverenitására nézve.
Amerika elárulta NATO szövetségeseit
Az Egyesült Államok álláspontjának „száznyolcvanfokos megváltoztatása az új kormányzat alatt sok országot meghökkentett, köztük Litvániát, Ukrajnát, Lettországot, Lengyelországot”
– utalt Morawiecki arra, hogy a szerdán ismertetett amerikai-német megállapodás értelmében Washington letesz a gázvezeték miatt kivetett, illetve kivetendő szankciókról. Hozzátette: csalódottságát szeretné kifejezni, mert Lengyelország partnerei „nagyon önző módon viszonyulnak a gázvezetékhez”.
Lengyelország nincs kitéve orosz zsarolásnak
Hangsúlyozta egyúttal: Lengyelország jelenleg a megelőző intézkedéseknek, a gázforrások és a szállítások diverzifikációjának köszönhetően „nincs kitéve azon orosz zsarolásnak, amely még nemrégen fenyegette”.
Nyilatkozott a témáról csütörtökön Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes is, miután Derek Chollet helyettes államtitkárral, az amerikai külügyminiszter tanácsadójával tárgyalt Varsóban.
Przydacz megerősítette Zbigniew Rau lengyel és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közös szerdai nyilatkozatában foglaltakat, melyek szerint a gázvezeték káros nemcsak Ukrajna és a Közép-Európa, hanem egész Európa biztonságára nézve. A miniszterhelyettes geopolitikai projektnek nevezte a csővezetéket, elutasítva korábbi német nyilatkozatokat, amelyek gazdasági kezdeményezésnek minősítették ezt.
„Maga Angela Merkel német kancellár erőteljes politikai szerepvállalása is mutatja, hogy politikai projektről van szó, amely veszélyezteti Európa biztonságát”
– jelentette ki a diplomata. Értékelése szerint az amerikai-német megállapodás nem jelent választ a gázvezetékkel összefüggő veszélyekre. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Unión belüli bizalmat „egyáltalán nem építi” az, hogy sajtóközlemények szerint a megállapodás közzététele után Merkel elsőként Vlagyimir Putyin orosz elnököt hívta fel, és további lépésekről egyeztetett vele.
Az ügyet csütörtök este Andrzej Duda lengyel elnök is kommentálta a PAP hírügynökségnek nyilatkozva
Duda szerint az amerikai-német egyezség csökkenti a biztonságot Európa jelentős részében. Összehasonlította a mai amerikai politikát a Barack Obama elnöksége idején, 2009 márciusában meghirdetett „új nyitással” az amerikai-orosz kapcsolatokban, amely – mint Duda megjegyezte – „nem maradt hatás nélkül Oroszország későbbi agresszív politikájára, következésképpen pedig Ukrajna tragédiájára”.
– fogalmazott Duda, hozzátéve: a megállapodás „sok állam, különösen Ukrajna feje felett” született, megkötéséről pedig Merkel személyesen tájékoztatta Putyint. Az amerikai-német dokumentum lehetővé teszi, hogy a gázvezetéket akadályok nélkül befejezzék, üzemeltetésére nem vezet be moratóriumot, és igazából „egyenes biztatást jelenthet arra, hogy Kreml a kész tények politikáját folytassa” – nyilatkozott Duda.
Kiemelte a lengyel energetikai függetlenedés befejezésének fontosságát, prioritásnak nevezte a Három Tenger Kezdeményezés keretében történő gázszállítási fejlesztéseket is. Az említett amerikai-német egyezség a szankciók feloldása mellett arról szól, hogy Berlin ukrajnai beruházásokba fog befektetni, és az Ukrajna ellen esetleg irányuló orosz lépésekre büntetőintézkedésekkel reagál majd a maga részéről.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
A svájci Weltwoche szervezésében Bécsben beszélgetett egymással az európai politika két legnevesebb békepártija: Gerhard Schröder német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Hogyan lehetséges, hogy az egykori szociáldemokrata kancellár, a konzervatív Orbán Viktor és a liberális Die Welt egykori főszerkesztője Bécsben egy beszélgetésen vesznek részt?
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
