Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Varsó és Minszk között amúgy is feszültté vált a viszony a tavaly augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztás óta.
Felháborodásának adott hangot a varsói külügyi tárca abban a keddi nyilatkozatban, mellyel a Lengyelország 1939. szeptember 17-ei szovjet megtámadása évfordulójára kitűzött új fehérorosz nemzeti ünnep bevezetésére reagált.
Lengyel felháborodás

A lengyel sajtó hétfőn számolt be arról, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta a szeptember 17-ére eső, a Nemzeti Egység Napja elnevezésű ünnep bevezetéséről szóló rendeletet. 1939-ben ezen a napon a mai Fehéroroszország nyugati, addig Lengyelországhoz tartozó régiója csatlakozott a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasághoz, amely 1922 óta a Szovjetunió része volt. A lengyel külügyminisztérium „felháborodással fogadta” az új fehérorosz ünnep bevezetését, nyilatkozatában „teljesen érthetetlennek” nevezi, hogy
a fehérorosz történelmi politika „Sztálin és Hitler paktumára támaszkodik”.
Kifejtik: 1939. szeptember 17-én a Szovjetunió megtámadta Lengyelországot, mely a szeptember 1-ei német megtámadást követően már a hitleri hadsereg ellen küzdött. A Szovjetunió ezáltal megvalósította az 1939 augusztus 23-án kötött, a második világháborút közvetlenül előidéző szovjet-német Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékát – emlékeztettek. 1939. szeptember 17-én több százezer lengyel lakost „megfosztottak állampolgárságától, méltóságától, és a szovjet Oroszország távoli vidékein később halál várt rájuk” – olvasható a nyilatkozatban, mely említést tesz a világháború fehérorosz áldozatairól is.
Nehezített párbeszéd
Az új fehérorosz ünnep „dicsőíti a szovjet örökséget”, és Fehéroroszország „valódi gyökereitől történő elszakítására tett próbát” is jelenti, bevezetése aláássa Fehéroroszország függetlenségét és szuverenitását – húzzák alá. A lengyel diplomácia szerint a kelet-közép-európai térség rendkívül nehéz történelmének ilyen jellegű átértelmezése komolyan megnehezíti Fehéroroszország párbeszédét a szomszédos országokkal, valamint Európa többi államával is.
Varsó és Minszk között feszültté vált a viszony a tavaly augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztás óta, amelyen Lukasenkát vitatott körülmények között újraválasztották államfőnek. Az elnökválasztást követő tömegtüntetéseket kísérő brutális hatósági reakció miatt sok fehérorosz Lengyelországba menekült. Az utóbbi időben Fehéroroszországban letartóztatták a helyi lengyel kisebbség több vezetőjét is, ami tovább élezte a feszültséget a két ország között.
(MTI)