Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Ez volt az első alkalom Svédországban, hogy bizalmatlansági indítvánnyal a törvényhozás megvonta a bizalmat a miniszterelnöktől.

Stefan Löfven június 21-én veszítette el az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt a parlamentben, és a rendelkezésére álló egy hét alatt nem sikerült megoldania a kormányválságot, amely a lakásbérleti díjak szabályozásának tervbe vett reformja miatt alakult ki. Ez volt az első alkalom Svédországban, hogy bizalmatlansági indítvánnyal a törvényhozás megvonta a bizalmat a miniszterelnöktől.
A szociáldemokrata politikus lemondásával a törvényhozás elnökének, Andreas Norlennek a vezetésével tárgyalások kezdődnek egy esetleges új kormány megalakításáról. A 349 fős parlamentben Löfven szociáldemokrata pártjának van a legtöbb, 100 képviselője. Stefan Löfven 2014-ben lett miniszterelnök, a legutóbbi, 2018-as választások után a zöldekkel megalakított kisebbségi kormány élén állt, külső támogatásra szorulva. A kabinet ügyvivőként a helyén marad az új kormány létrejöttéig.

Annie Lööf, a szociáldemokrata-zöld kormányt kívülről támogató liberális Centrum Párt vezetője már a múlt héten közölte, újra akarják tárgyalni a Szociáldemokrata Párt és a Zöld Párt, valamint a Centrum Párt és a Liberálisok között a 2018 szeptemberi választások után, 2019-ben létrejött „januári megállapodást”, amely lehetővé tette Löfven számára a kormányalakítást a Centrum Párt és a Liberálisok külső támogatásával. A konzervatív Szövetség koalíció ugyanakkor jelezte: támogatnák Löfvent a kormány élén, de nem akarnak összefogni a radikális jobboldali Svéd Demokratákkal (SD), sem pedig a Baloldali Párttal. A Svédország második legnagyobb pártjának számító, konzervatív Mérsékelt Párt részéről jelezték, hogy vezetőjüket, Ulf Kristenssont szánják a miniszterelnöki tisztségbe. Egyik oldal sem szeretne együttműködni az általuk szélsőségesnek tartott SD-vel.
Elemzők rámutatnak arra, hogy a legutóbbi, „januári megállapodás” nevet kapó kormányalakítási tárgyalások négy hónapig tartottak. A törvényhozás jelenlegi összetételében nagyjából egyenlő szavazattal bírnak a baloldali tömörülések és a jobbközép pártok, közvéleménykutatók pedig nem számítanak jelentős változásra e tekintetben.
(MTI)
Nyitókép: Stina Stjernkvist / TT News Agency / AFP