Szimbolikusnak is tekinthető, hogy az Egyesült Államok 2021. szeptember 11-én zárja le az Afganisztánból való kivonulását.
Az Egyesült Államok nem tervezi, hogy Afgansztánból történő kivonulását követően légi támogatás nyújt a tálibokkal küzdő afgán erőknek – jelentette ki McKenzie tábornok, az Egyesült Államok térségért felelős Középső Parancsnokságának parancsnoka egy hétfőn közzétett, a Voice of America című nemzetközi műsorszolgáltatónak adott interjúban.
vagy egy szövetséges ország védelmében. „Ha leleplezünk valakit, aki meg akarja támadni a hazánkat, vagy az egyik szövetségesünket. Ezek lehetnek a kiváltó okai bármilyen általunk indított légicsapásnak Afganisztánban a távozásunk után” – fogalmazott McKenzie.
A katonai vezető azután beszélt erről, hogy a New York Times című amerikai napilap a múlt héten arról számolt be, hogy a hadsereg fontolgatja az afgán erőknek nyújtott légi támogatás folytatását, amennyiben Kabul vagy egy másik nagyváros az amerikai csapatok távozása után a tálibok kezébe kerülne.
Magára marad az afgán kormány a tálibokkal szemben
Lloyd Austin védelmi miniszter a múlt héten nem erősítette meg a napilap információit, kijelentve, hogy „nem fog spekulálni semmilyen lehetséges kimenetelről vagy jövőbeni lehetséges akcióról”. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az afgán erők támogatása a kivonulás után „nagyon nehéz lesz, mert katonai képességeink csökkenek az országban”.
és továbbra is jó úton haladnak, hogy betartsák a szeptember 11-i határidőt, és befejezzék Amerika leghosszabb háborúját. A tábornok akkor úgy fogalmazott: az elkövetkező hónapok kritikus fontosságúak lesznek Afganisztán jövője szempontjából, és sürgette az afgán kormányt és a tálibokat, hogy folytassák a régóta elakadt tárgyalásokat.
Joe Biden számára is fontos a szimbolikus dátum
Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok
Nem sokkal ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is az ázsiai országban állomásozó NATO-erők kivonásáról tájékoztatott. Sokan attól tartanak, hogy a csapatkivonás nyomán Afganisztán káoszba süllyed. Elemzők szerint a kivonulás újabb polgárháborúba taszíthatja az országot, illetve lehetővé teheti a 2001-ben elűzött tálibok visszatérését a hatalomba.
Amerika paktumot kötött a tálibokkal
Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után.
A tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
A kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Dzsalil Rezaji
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
A nyugati vezetők a béke helyett a nyomásgyakorlásban látják a megoldást, miközben Ukrajna városai ismét sötétbe borulnak az orosz légicsapások után.
A katonák gyakorlólövedékeire éles lőszerrel válaszoltak a rendőrök.
Mark Rutte szerint jól sikerült a találkozó az amerikai és az ukrán elnök között, ami az amerikai lapok szerint ordibálós vitává fajult.
Pierre Schill szerint a cél, hogy a többi ország rettegjen a francia hadsereg erejétől.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Orbán Viktor nem először találkozik a katolikus egyház vezetőjével annak érdekében, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború.
