Szimbolikusnak is tekinthető, hogy az Egyesült Államok 2021. szeptember 11-én zárja le az Afganisztánból való kivonulását.
Az Egyesült Államok nem tervezi, hogy Afgansztánból történő kivonulását követően légi támogatás nyújt a tálibokkal küzdő afgán erőknek – jelentette ki McKenzie tábornok, az Egyesült Államok térségért felelős Középső Parancsnokságának parancsnoka egy hétfőn közzétett, a Voice of America című nemzetközi műsorszolgáltatónak adott interjúban.
vagy egy szövetséges ország védelmében. „Ha leleplezünk valakit, aki meg akarja támadni a hazánkat, vagy az egyik szövetségesünket. Ezek lehetnek a kiváltó okai bármilyen általunk indított légicsapásnak Afganisztánban a távozásunk után” – fogalmazott McKenzie.
A katonai vezető azután beszélt erről, hogy a New York Times című amerikai napilap a múlt héten arról számolt be, hogy a hadsereg fontolgatja az afgán erőknek nyújtott légi támogatás folytatását, amennyiben Kabul vagy egy másik nagyváros az amerikai csapatok távozása után a tálibok kezébe kerülne.
Magára marad az afgán kormány a tálibokkal szemben
Lloyd Austin védelmi miniszter a múlt héten nem erősítette meg a napilap információit, kijelentve, hogy „nem fog spekulálni semmilyen lehetséges kimenetelről vagy jövőbeni lehetséges akcióról”. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az afgán erők támogatása a kivonulás után „nagyon nehéz lesz, mert katonai képességeink csökkenek az országban”.
és továbbra is jó úton haladnak, hogy betartsák a szeptember 11-i határidőt, és befejezzék Amerika leghosszabb háborúját. A tábornok akkor úgy fogalmazott: az elkövetkező hónapok kritikus fontosságúak lesznek Afganisztán jövője szempontjából, és sürgette az afgán kormányt és a tálibokat, hogy folytassák a régóta elakadt tárgyalásokat.
Joe Biden számára is fontos a szimbolikus dátum
Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok
Nem sokkal ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is az ázsiai országban állomásozó NATO-erők kivonásáról tájékoztatott. Sokan attól tartanak, hogy a csapatkivonás nyomán Afganisztán káoszba süllyed. Elemzők szerint a kivonulás újabb polgárháborúba taszíthatja az országot, illetve lehetővé teheti a 2001-ben elűzött tálibok visszatérését a hatalomba.
Amerika paktumot kötött a tálibokkal
Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után.
A tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
A kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Dzsalil Rezaji
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
A főtitkár a védelmi kiadások növelésére, valamint háborús gondolkodásmód elsajátítására sürgette a szövetség országait.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
Ezek közül bármelyik megvalósulása beláthatatlan következményekkel járna.
Az Európai Unió új diplomáciai vezetője rendkívül harcias.
Zelenszkij állítása szerint Macron személyesen neki is felvette az ötletet.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
