Ismét napirenden van a 2013-ban kipattant amerikai kémbotrány, amely a hírszerző informatikus, Edward Snowden nevéhez fűződik.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a dán hírszerzés egyik egységének segítségével magas rangú európai tisztségviselők, köztük Angela Merkel német kancellár után is kémkedett az előző évtized első felében – jelentette a DR dán állami műsorszolgáltató hétfőre virradóra, a Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat (FE) belső vizsgálatára hivatkozva. A DR forrásai szerint erre a megállapításra jutottak a belső vizsgálatban, amely az NSA szerepét vizsgálta az együttműködésben. Hivatalosan a dán szolgálat nem erősítette meg a közléseket.
Snowden, a bomba robbantója
A 2012-től 2014-ig tartó időszakot felölelő vizsgálat szerint az NSA dán információs csatornákat használt fel arra, hogy magas rangú svéd, norvég, francia és német tisztségviselők, köztük Frank-Walter Steinmeier akkori német külügyminiszter és Peer Steinbrück korábbi német ellenzéki vezető után kémkedjen. Az NSA telefonhívásokhoz, szöveges üzenetekhez és chaten belüli üzenetváltásokhoz fért hozzá a tisztségviselők telefonjain, célzott lehallgatásokkal és az NSA által kifejlesztett Xkeyscore adatelemző szoftverrel.
A DR szerint az FE-ben 2014-ben indítottak belső vizsgálatot az NSA egykori munkatársával, Edward Snowden amerikai informatikussal kapcsolatos kiszivárogtatási botrány miatt. Snowden 2013-ban hozott nyilvánosságra szigorúan titkos dokumentumokat arról, hogy a jelhírszerzésre szakosodott NSA tömeges adatgyűjtést folytatott, és lehallgatóprogramokkal figyelte meg amerikai állampolgárok, valamint külföldi vezetők, köztük európai szövetséges országok politikusainak kommunikációját. Snowden az adatszivárogtatást követően Oroszországba menekült, ahol menedékjogot kapott. Steinbrück az ARD német országos köztelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: groteszknek tartja, hogy baráti országok hírszerzési szolgálatai valóban lehallgatják más partnerországok fő tisztségviselőit, és kémkednek utánuk. Steinbrück politikai botrányról beszélt.
Az NSA hallgat
Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter az SVT svéd közszolgálati televíziónak azt mondta, hogy „teljes tájékoztatást követel” az ügyben. Frank Bakke-Jensen norvég védelmi miniszter az NRK norvég közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva kijelentette: komolyan veszi az állításokat.
Clément Beaune Európa-ügyi francia államtitkár a France Info hírrádiónak úgy vélekedett: ki kell vizsgálni a DR beszámolójának hitelességét, és amennyiben megerősítést nyer, akkor valóban „komoly” ügyről van szó. A német kancellária meg nem nevezett szóvivője a DR beszámolójával kapcsolatos kérdésekre azt mondta: csak az újságírók kérdései nyomán szerzett tudomást a jelentésről, mindazonáltal nem kívánt megjegyzést fűzni hozzá.
Trine Bramsen dán védelmi miniszter szintén nem kívánt reagálni a hírszerzési ügyekkel kapcsolatban a médiában terjedő „találgatásokra”.
Az NSA és az amerikai hírszerzési igazgató nem kívánt reagálni. Az Egyesült Államok közeli szövetségesének számító Dániában található számos szárazföldi főállomása a Svédországot, Norvégiát, Németországot, Hollandiát és Nagy-Britanniát ellátó vagy onnan kiinduló tengeri alatti internetkábeleknek.
(MTI)
Nyitókép: John Macdougall / AFP
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Európának „komolyan” kellene vennie az amerikai elnököt Grönland kérdésében J.D. Vance szerint.
Washington venezuelai olajjal próbálhatja leszorítani az árakat, ami súlyos bevételkiesést és politikai nyomást jelenthet Vlagyimir Putyin számára.
Az elemzők szerint egy hidegháborús megállapodás lehetővé teszi az elnöknek, hogy szinte tetszése szerint növelje az amerikai katonai jelenlétet.
A formálódó új világrendet sokan óhajtották – most meg is kapták. Rajcsányi Gellért írása.
Több országban rendkívüli riasztások léptek életbe, a közlekedés és az energiaellátás is akadozik.
Donald Trump nyilatkozataira rágtak be.
Az MCC főigazgatóját és a Nézőpont Intézet vezetőjét Kacsoh Dániel és Lentulai Krisztián kérdezte a Mandiner pódiumán, a Hungexpón.
Egy különleges felvétel a miniszterelnök közvetlen közeléből mutatja meg, hogyan zajlott a nagyszabású esemény.
