A John Templeton által létrehozott díj a világ egyik legnagyobb pénzjutalommal járó elismerése.
„Felfedezései gyökeresen megváltoztatták a világnak az állati intelligenciáról vallott nézeteit, egyszerre alázatra késztető és magasztos módon gazdagították az emberiségről alkotott képünket” – méltatta a tudóst Heather Templeton Dill, a John Templeton Alapítvány elnöke.
Goodall 1934-ben született Londonban. 1957-ben utazott Kenyába, ahol megismerkedett a világhírű antropológussal és paleontológussal, Louis Leakeyvel. 1960-ban meghívására fogott bele csimpánzokkal folytatott világhírű kutatásaiba a mai Tanzánia területén. Kutatásai hozzájárultak a primatológia forradalmasításához, megváltoztatta a tudósok és a közvélemény szemléletmódját az állatok érzelmi és társadalmi komplexitásának felimerésében. Ő volt az első, aki megfigyelte, hogy a csimpánzok olyan tevékenységeket végeznek, amelyekről korábban azt hitték, kizárólag az emberek sajátja, mint például a szerszámok készítése és kimutatta, hogy a csimpánzoknak saját egyénisége van.
1977-ben megalapította a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok védelmére és tanulmányozására, valamint helyi közösségek támogatására. A kilencvenes években pedig létrehozta a Roots & Shoots környezetvédelmi és humanitárius programot, amelynek gyakorlati projektjei a közösségek, az állatok és a környezet javát szolgálják több mint 65 országban.
Egyesek azt hiszik, hogy élhetünk a természettől elkülönülve, pedig nem”
– hangsúlyozta Goodall, aki szerint mindenkinek át kell gondolnia, hogy ma meghozott döntései milyen hatással lehetnek a jövendő generációkra, a bolygó egészségére.
Az elmúlt évtizedekben Goodall átlagosan több mint 300 napot töltött utazással évente, hogy világszerte előadásokat tartson a természetvédelemről és a kollektív cselekvés lehetőségéről a változás eléréséhez. A koronavírus-járvány miatt le kellett állnia az utazásokkal, de online tovább folytatta ismeretterjesztő munkáját. Gyermekkori otthonából, Angliából podcastot indított, amellyel 87 évesen is emberek millióit éri el a közösségi médián keresztül.
(MTI)
Nyitókép: Daniel Karmann / DPA / AFP
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Radoslaw Sikorski Magyarország békepárti döntését sem hagyta szó nélkül.
Az autokrata Orbán-rezsim zsákutcás fejlődése miatt Magyarország van a legrosszabb helyzetben a régión belül.
