Megkezdődött az Európa jövőjéről folytatott konferencia az EU szervezésében

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi épületében tartott eseményen beszédében kijelentette: a most kijelölni tervezett irány meg fogja határozni a holnapra adott válaszokat. Szavai szerint a konferencia alkalmat teremt arra, hogy az európaiak közelebb kerüljenek egymáshoz. Lehetőséget biztosít, hogy minden európai bekapcsolódjon az Európáról alkotott elképzelésekről szóló vitába, hogy „összegyűjtsük a közös jövőnkkel kapcsolatos törekvéseket, ahogy azt az előző generációk tették” – fogalmazott.

Emmanuel Macron francia elnök beszédében hangsúlyozta, eljött az idő, hogy az EU elgondolkodjon, hogy milyen lesz Európa 10 év múlva. Szorgalmazta, hogy az uniónak továbbra is védje értékeit, a jelenlegihez hasonló járványhelyzet elkerülésére támogassa a kutatásokat, illetve beruházásokat erősítő modellt valósítson meg. Kijelentette: ihletre és széles körű vitára van szükség, hogy az EU alkalmazkodni tudjon az előtte álló kihívásokhoz. A koronavírus-járvány megmutatta Európa erősségeit és gyengeségeit. Míg az előbbiekről nem szabad lemondani, az utóbbiakkal foglalkozni kell – mondta.

– tette hozzá.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt mondta: amikor Európa új alapokra helyezi gazdasági fejlődését, a korábbinál még fontosabb és sürgetőbb meghallgatni az európaiakat. Ismerni kell szükségleteiket, elvárásaikat és a közös európai jövővel kapcsolatos elképzeléseiket, hogy megfelelő intézkedések meghozatalával lehessen biztosítani munkahelyüket, biztonságukat és jólétüket. „Felelősségünk, hogy az európai állampolgárokat állítsuk az európai projekt középpontjába, hogy elkötelezetten vegyenek részt az Európa jövőjét meghatározó kezdeményezésben” – tette hozzá az EP elnöke.

Trócsányi László fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében a konferenciával összefüggésben azt hangsúlyozta: cél az erős tagállamok versenyképes Európájának megteremtése. Úgy vélte, az európai integráció csak akkor lehet sikeres, ha tiszteletben tartja a szubszidiaritást és a nemzeti identitást. Rámutatott, hogy

„Magyarország Alaptörvénye evidenciaként kezeli, hogy nincs európai nép, csak európai népek. Európa nemzeteinek eltérő történelme, kultúrája és nyelve van. Ne törekedjünk értelmetlen uniformizációra, az európai társadalmak nem kívánnak egy felülről irányított európai szuperállamban élni. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, és támogassuk az európai kontinens egységének erőt adó sokszínűséget” – emeli ki a képviselő. Az Európai Parlament csak olyan kérdésekkel foglalkozzon, amelyek a hatáskörébe tartoznak. Európának alulról felfele kell építkeznie, fontos, hogy a tagállamok maradjanak a szerződések urai. Az elmúlt évtizedek válságai bebizonyították, hogy az európai intézmények a tagállamok támogatása nélkül nem képesek úrrá lenni a nehézségeken, válsághelyzeteken – tette hozzá Trócsányi László.

Robert Schuman francia külügyminiszter öt évvel a második világháború európai befejeződése után, 1950. május 9-én vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását.

Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra” – jelentette ki, és hozzáfűzte, hogy a kezdeményezésből „születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa”.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia

(MTI)

Címlapképen: Emmanuel Macron francia elnök, Antonio Costa portugál miniszterelnök, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) részt vesz az Európa jövőjéről szóló konferencia megnyitóján az Európai Parlament (EP) strasbourgi épületében 2021. május 9-én, az Európa-napon. Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand