Az Európai Bíróság elé viszi az uniós határvédelem ügyét egy NGO

Újra a civil szervezetek kereszttüzébe került az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, miután tegnap egy amszterdami székhelyű NGO bejelentette, hogy az Európai Bíróság elé citálja a Frontexet. A Front-Lex nevet viselő szervezet egy kongói és egy burundi bevándorlót képvisel, akik tavaly sikertelenül folyamodtak menekültstátuszért a görögországi Leszbosz szigetén. 

Szisztematikus és tömeges visszatoloncolással vádolják a Frontexet

Az ügyvédek szerint a két bevándorlót jogtalanul vették őrizetbe és erőszakkal toloncálták őket vissza. A Frontexszel együttműködő görög partiőrség munkatársai pedig a bevándorlók személyes tárgyait – telefonokat és készpénzt – is elkobozták.

Az ügyet tovább bonyolítja, hogy az egyik bevándorló kiskorú volt, amit a görög partiőrség és a Frontex sem vett figyelembe. 

A Front-Lex munkatársai úgy vélik, hogy a hatóságok ezzel uniós és nemzetközi jogot sértettek. Véleményük szerint a menekülteknek jogukban állt volna menekültstátuszt kérni és életük védelme érdekében Görögország felségterületén maradni. Ezzel szemben tömeges kitoloncolással kellett szembenézniük, és egy olyan nem biztonságos harmadik államba toloncálták őket vissza (Törökország), ahol fennállt a kínzás és a bántalmazás veszélye. 

azonban nem ez az első támadás az uniós hatérvédelmi testülettel szemben. Ahogy arról már beszámoltunk, több mint fél éve áll az NGO-k össztüze alatt a Frontex, a Front-Lex mellett egy másik szervezet, a Legal Center Lesvos is élesen támadta már az uniós hatérvédelmet a felételezett szisztematikus és tömeges visszautasítások miatt. 

Jogi csomagolásba bújtatott politikai támadás zajlik 

Chris Borowski úgy véli, hogy nem jogi, hanem politikai indíttatású támadás kezdődött a Frontex ellen. A testület szóvivője szerint a jogvédő aktivisták az európai közös határvédelem ügyét próbálják aláásni azzal, hogy jogi kérdésnek állítanak be egy egyértelműen politikai ügyet. A szóvivő minden Frontexet ért vádat visszautasított. 

Az NGO ugyanis nyíltan elítéli az Európai Unió migrációs politikáját, véleményük szerint sem az uniós intézmények, sem a tagállamok nem tartják be a nemzetközi jogot, és „a második világháború óta először emberiség elleni bűntettet hajtanak végre, mindezt szisztematikus módon és büntetlenül”. A szervezet szerint „a politikusok csődöt mondtak, így a civil társadalomnak közbe kell avatkoznia”. Ezért 2022-ben egy „civil törvényszéket” hívnak életre, hogy „elszámoltassák az európai politikusokat”. 

A jogi csatában ráadásul a Frontex munkájáról is le szeretnék rántani a leplet, azonban ugyanezt az átláthatóságot már nem követelik meg önmaguktól. Adományt a weboldalon fel lehet ajánlani, arról azonban semmilyen információ nem érhető el, hogy mégis milyen forrásból finanszírozzák a tevekénységüket, és tételesen mire költik el a felajánlott összegeket. 

Ennek fényében nem meglepő, hogy Chris Borowski politikai aktivizmusnak titulálta a most indult pert. A Front-Lex jogi csatát indított a közös határvédelemmel szemben, azonban az Európai Unió és a tagállamok vezetőivel szemben felhozott vádak egyértelműen azt támasztják alá, hogy a szervezet az európai bírósági fórumot szeretné felhasználni arra, hogy saját politikai céljait meg tudja valósítani. Lehet, hogy a Front-Lex önmagát NGO-nak tartja, politikai ambíciói, céljai és megfogalmazott rágalmai azonban bőven túlmutatnak ezen a kereten. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: ARIS MESSINIS / AFP