A fő prioritás az alapvető humanitárius szükségletek ellátása, illetve az oktatás és az egészségügyi ellátás.
Az Európai Bizottság hamarosan javaslatot fog tenni a Törökországban tartózkodó menekültek, illetve a befogadó közösségek további támogatására – közölte Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kedden Ankarában, azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő fogadta őt és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét.
Von der Leyen a Michellel tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte: a támogatás fő prioritásai az alapvető humanitárius szükségletek, az oktatás és az egészségügyi ellátás lesznek. Ugyanakkor rámutatott: az EU-s támogatásnak a jövőben egyre inkább lehetővé kellene tennie, hogy a menekültek maguk tudják előteremteni a megélhetésüket.
Befektetés a stabilitásba
Aláhúzta, hogy a támogatás egyrészt Európa szolidaritásának a jele, másrészt befektetés az EU és Törökország kölcsönös stabilitásába. A kilátásba helyezett javaslat mindazonáltal nemcsak Törökországra, hanem Jordániára és Libanonra is vonatkozik majd.
Von der Leyen az illegális bevándorlással kapcsolatban egyúttal arra hívta fel a figyelmet, Brüsszel azt várja Ankarától, hogy tartsa magát a 2016-os migrációs paktumban rögzített vállalásaihoz, beleértve a menekültek visszafogadását a görög szigetekről.
A jószándék kiemelkedő jele lenne [Törökország részéről], ha ez a migrációs együttműködés működne”
– fogalmazott.
Szóba került a jogállamiság és az Isztambuli Egyezmény
Azt is nyomatékosította, hogy a jogállamiság, illetve az emberi jogok tisztelete szerves részét kell, hogy képezze az EU és Törökország kapcsolatának. Leszögezte: „Törökországnak tiszteletben kell tartania a nemzetközi ember jogi szabályokat és normákat, amelyek mellett egyébként is elkötelezte magát az Európa Tanács alapítótagjaként”.
A brüsszeli testület elnöke mélységes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökország március 20-án kilépett a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott isztambuli egyezményből. Elmondta, hogy intenzív vitát folytattak Erdogannal az ügyről, mert szerintük a jelen helyzetben ez nem jó jelzés sem az EU-török kapcsolatok tekintetében, sem általában véve.
Pozitív napirend
Charles Michel hangsúlyozta, hogy az EU kész „konkrét és pozitív napirendet” kialakítani Ankarával. Ennek egyik pillére a gazdasági együttműködés lenne – mondta, jelezve, hogy az Európai Tanács már megkérte az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg az előkészítő munkát.
Az unió nyújtja a kezét, és Ankarán áll, hogy meglátja-e ebben a lehetőséget – fogalmazott Michel. Az Európai Tanács elnöke üdvözölte, hogy Törökország és Görögország között újraindultak a tárgyalások a vitás ügyek rendezése érdekében. Michel a líbiai polgárháborúval kapcsolatban, amelyben Ankara a nemzetközileg elismert egységkormányt támogatja, az EU nevében azt üzente, hogy minden külföldi harcos hagyja el az észak-afrikai országot. Az Erdogan, Michel és von der Leyen közötti egyeztetés csaknem három órán át tartott.
(MTI)
Kép forrása: Ozge Elif Kizil / AFP
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Szijjártó Péter szerint mindez a brüsszeli vezetési hibák ellenére történt.
Egyre kevésbé titkolják, mi a szándékuk.
Természetesen ilyen terve a magyar kormánynak nincs és nem is volt.
Titkos paktumot kötnének a tömeges deportálásról a tálibokkal.
Oleg Dunda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
Nehéz helyzetben van a háborúban álló ország.
Kifakadtak a lila-fehér drukkerek a kupabúcsú után.
