A programban az Oxford/AstraZeneca- és a Pfizer/BioNTech-oltóanyagok mellett a Novavax és a Moderna vakcináit használják.
Kiterjedt vizsgálat kezdődik Nagy-Britanniában az Oxfordi Egyetem tudósainak irányításával annak kiderítésére, hogy nem nyújtanak-e még jobb védettséget a koronavírus elleni oltóanyagok, ha az első és a második dózishoz két különböző vakcinát használnak.
Ötven évnél idősebb önkénteseket toboroznak
Kis létszámú csoportokkal már folyik egy hasonló teszt, de az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlege – Oxford Vaccine Group – a kiterjesztett programba 1050 önkéntest kíván bevonni, nyitva hagyva a létszám még további növelésének lehetőségét.
A vizsgálatot irányító szakértők arra szeretnének választ találni, hogy ha két különböző gyártmányú vakcinát használnak az első és a második dózis beadásához, az nem nyújt-e hosszabb és a koronavírus több variánsára kiterjedő védettséget, mint az ugyanabból a vakcinaféléből beadott két oltási adag.
Előírás az is, hogy január 25. és március 20. között mindegyiküknek meg kellett kapniuk az első dózist a nagy-britanniai oltási kampány keretében az Oxford/AstraZeneca- vagy a Pfizer/BioNTech-vakcinából.
A vizsgálat résztvevőinek véletlenszerűen vagy ugyanabból az oltóanyagból adják be a második adagot is, amelyből az első dózist kapták, vagy egy másikból.
A programban az Oxford/AstraZeneca- és a Pfizer/BioNTech-oltóanyagok mellett a Novavax és a Moderna vakcináit használják. A résztvevőktől tíz hónap alatt 5-7 vérmintát vesznek annak megállapítására, hogy szervezetük milyen immunválaszt adott az oltásokra.
Nagy-Britanniában már a 40 milliót közelíti a beoltottak száma
Az Oxford Vaccine Group a tervek szerint az előzetes vizsgálati eredményekről már májusban beszámol, nyáron részletesebb jelentést tesz közzé, de a teljes tesztprogram várhatóan egy évig tart.
Matthew Snape professzor, a vizsgálat vezetője a BBC rádiónak nyilatkozva szerdán kijelentette: ha a tesztprogram sikeresen zárul, az sokkal rugalmasabbá teheti és jelentősen felgyorsíthatja a nagy-britanniai és a külföldi oltási programokat egyaránt. A brit egészségügyi minisztérium szerdai adatai szerint a nagy-britanniai oltási kampány december 8-i kezdete óta
vagyis a beadott oltási adagok száma 40,5 millióhoz közelít.
Végetért Nagy-Britanniában a vakcinabőség
A brit egészségügyi hatóságok azonban április kezdete óta arra összpontosítanak, hogy minél több dózis álljon rendelkezésre a második oltási adagok beadására azok számára, akiknek esetében a brit kormány által a két oltásadag beadása közötti időszakra maximálisan engedélyezett 12 hét hamarosan letelik.
Erre azért is szükség van, mert
mindenekelőtt az Oxford/AstraZeneca-vakcinából.
Az átmeneti kiesést ugyanakkor ellensúlyozza, hogy a napokban megkezdődött a Moderna oltóanyagának széleskörű alkalmazása, és a brit kormány szerint továbbra is tartható az a célkitűzés, hogy július végéig a teljes brit felnőtt lakosság – hozzávetőleg 52,7 millió ember – megkapja a koronavírus elleni oltás első adagját.
(MTI)
Fotó: MTI/Kiss Dániel
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Al Carns szerint „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Televíziós üzenetben szól a nyilvánossághoz III. Károly király.
Keir Starmer és Mette Frederiksen migránsok millióinak küldött kemény üzenetet.
A helyiek ünneprontó „Grincs-akcióval” vádolják a liberális demokraták vezette helyhatóságot.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
