Tálib parancsnok: Mi győztünk, az amerikaiak vesztettek (VIDEO)

Előre be nem jelentett látogatásra Afganisztánba érkezett csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok, majd a nemzetközi koalíció többi tagja is bejelentette, hogy szeptember 11-ig kivonja csapatait az országból.

Az amerikai diplomácia vezetője mások mellett Asraf Gáni afgán elnökkel és Abdulla Abdullával, a nemzeti megbékélési tanács vezetőjével találkozott. Blinken biztosította Kabult, hogy a tervezett kivonulással nem ér véget országa elkötelezettsége Afganisztán mellett. „A partnerség megváltozik, de maga a partnerség tartós lesz” – fogalmazott.

Gáni azt mondta, hogy tiszteletben tartják a döntést, és ahhoz igazítják a kormány prioritásait, valamint háláját fejezte ki az amerikai erőknek.

Antony Blinken Brüsszelből érkezett Kabulba, ahol szerdán Lloyd Austin védelmi miniszterrel tájékoztatták a NATO-t az amerikai kormány lépéséről.

Kényszerhelyzetbe került az afgán kormány

Az amerikai erők Afganisztánból történő, feltétel nélküli kivonása – amelyet Joe Biden amerikai elnök jelentett be szerdán – arra kényszerítheti az afgán kormányt és az ellene harcoló tálibokat, hogy békét kössenek egymással, mivel nem tudják majd túszként használni az Egyesült Államokat – írta csütörtöki elemzésében az AP amerikai hírügynökség.

Az AP szerint a tálibok a továbbiakban már nem élhetnek azzal a taktikájukkal, hogy a Trump-kormánynak szerződésben ígért vállalásukkal ellentétben folytatják támadásaikat. Asraf Gáni afgán elnök pedig nem halogathatja tovább a hatalommegosztást a tálibokkal, ami után ő már nem lehet elnök.

Az amerikai hírügynökség szerint azonban félő, hogy Afganisztán ehelyett egyre súlyosabb káoszba, sőt, totális polgárháborúba süllyed. A helyi hadurak ugyanis meglehetősen meggazdagodtak és megerősödtek az elmúlt húsz évben, és a tálibok esetleg ismét átveszik a hatalmat az egész ország fölött, mint ahogyan ez történt 1996 és 2001 között. A tálibok akkori hatalmának az amerikai beavatkozás vetett véget a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után – emlékeztetett az AP.

Donald Trump már vállalta a csapatkivonást

Donald Trump előző amerikai elnök kormánya a tálibokkal tavaly megkötött megállapodásban vállalta, hogy idén május 1-jéig kivonják az összes amerikai katonát Afganisztánból.

Biden szerdán új menetrendet vázolt fel: május 1-jén csak elkezdik kivonni őket, és a folyamatot szeptember 11-ig fejezik be. Biden bejelentése után – még szerdán este – a NATO is közölte, hogy ugyanezt a menetrendet tartja csaknem tízezer katonájával.

Az AP elemzése szerint Washington azt reméli, hogy béke lesz Afganisztánban, valamint hogy távolból is érvényre tudja majd juttatni fő biztonsági érdekét, azt, hogy Afganisztán nem válik ismét az Egyesült Államok elleni terrortámadások kiindulópontjává. Az amerikai kormányzat azt próbálja elérni, hogy az afgán kormány és a tálibok már az április 24-e és május 4-e közötti törökországi konferencián békét kössenek, miközben még az sem biztos, hogy a tálibok jelen lesznek a rendezvényen. Azt hangoztatják ugyanis, hogy addig nem tárgyalnak a békéről, de másról sem az ország jövőjét illetően, amíg az összes külföldi katona el nem hagyja az országot.

A tálibok most Afganisztán területének mintegy felét uralják

Éppen ezért elképzelhető az, hogy immáron az egészet akarják, de sokat veszthetnek is, ha nem vesznek részt a békefolyamatban. Elveszíthetik nemzetközi elismerésüket. A lázadók dohai irodájuk 2013-as létesítése óta keresik a kapcsolatot a világhatalmakkal. Washington már jelezte, hogy nem fogja elismerni őket, ha csak nem vesznek részt a leendő afgán kormányban.

A BBC csütörtökön készített helyi riportot tálib vezetőkkel, akik szemmel láthatóan az újságírók felé is szerették volna civilizált arcukat mutatni. Ennek ellenére a riportból kiderül, hogy

Haji Hekmat tálib parancsnok a riportban egy csésze zöld tea mellett ülve azt mondja: „Megnyertük a háborút, és Amerika vesztett”. Joe Biden amerikai elnök korábbi döntése, amely szerint a fennmaradó amerikai erők kivonulását szeptemberre halasztaná, vagyis a tavaly elfogadott május 1-jei határidő után is maradnának éles reakciót váltott ki a tálib politikai vezetés részéről és felélénkültek a fegyveres összecsapások.

A dzsihád az ima egy formája

„Mindenre készen állunk” – mondja Haji Hekmat.

Mellette ülve egy katonai parancsnok hozzátette: 

Az AP szerint a tálibok nemzetközi elismerésének elmaradását fenyegeti az a tény, hogy a törökországi konferencia társszervezője az ENSZ. A nemzetközi közösség most abból indul ki, hogy a tálibok nem akarják páriaként vezetni az országot, úgy, mint az amerikai beavatkozás előtti öt évben. Nemzetközi segítség nélkül Afganisztán totális nyomorba dőlne az irányításuk alatt.

Michael Kugelman, az amerikai Wilson Center Ázsia-programjának igazgatóhelyettese azt nyilatkozta az AP hírügynökségnek: „nehéz elképzelni, hogy szeptember 11-én kitör a béke Afganisztánban, legfeljebb arra lehet reményünk, hogy a békefolyamat nem hal meg.”

(MTI, AP, BBC)

Fotó: MTI/EPA/M Sadiq