Szerintük az igazi veszély a térségben Japán, aki a fukusimai atomerőműben felgyülemlett radioaktív vizet az óceánba önti.
Peking aggasztónak nevezte és határozottan elítélte szombaton az előző napi washingtoni amerikai-japán csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozatot, amely elsősorban a Kína általi fenyegetés elhárításáról szól. Az Egyesült Államok ebben megújította a Japánnak nyújtott biztonsági garanciáját, amely szükség esetén atomfegyverek bevetését is jelenti.
Kína megvédi az érdekeit
„Kína határozottan megvédi nemzeti szuverenitását, biztonsági és fejlesztési érdekeit” – szögezte le Peking a Kína washingtoni nagykövetsége által kiadott közleményben. „Az amerikai-japán nyilatkozat messze túlmegy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének szokásos mértékén. A két fél árt harmadik országok érdekeinek, az ázsiai-csendes-óceáni térség országai közötti kölcsönös megértésnek, bizalomnak, békének és stabilitásnak” – szögezte le a kínai vezetés.
A közös nyilatkozat szerint Washington biztonsági garanciája kiterjed a Kína által magáénak tulajdonított, de japán fennhatóság alatt álló – lakatlan – Szenkaku- (kínaiul Tiaojü-) szigetekre is a Kelet-kínai-tengeren. Washington szükség esetén habozás nélkül teljesíti vállalt kötelezettségét Japán védelmére „minden képességével”, ideértve a nukleáris képességeit is – áll a nyilatkozatban.
Felrótták a japánoknak a fukusimai radioaktív víz óceánba öntését
„Az Egyesült Államok és Japán azt állítja, hogy készek szembeszállni a regionális fenyegetésekkel, pedig a térség biztonságára most a legnagyobb veszélyt az az egyoldalú japán döntés jelenti, miszerint a sérült fukusimai atomerőműben felgyülemlett radioaktív vizet az óceánba engedik” – olvasható még a kínai közleményben.
A japán kormány a héten döntött úgy, hogy a helybeliek és a szomszédos országok aggodalmai ellenére a sérült fukusimai atomerőmű radioaktív vizét kezelés után a tengerbe engedik. A létesítményt üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) várhatóan két év múlva kezdi meg a víz tengerbe engedését.
(MTI)
Címlapképen: A Tiltott Város
Kép forrása: Koki Kataoka / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
