A hírt a Twitteren jelentette be pénteken Mohammed Kalibaf, az ország parlamentjének elnöke.
Az ország nukleáris programjának vezetője, Ali Akbar Szalehi a bejelentést megerősítette, elemzők azonban felhívják arra a figyelmet, hogy a hírt először a keményvonalasnak számító, korábban a Forradalmi Gárda parancsnoki tisztét is betöltő Kalibaf közölte.
Izraelt vádolják a létesítmány üzemzavaráért
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes a héten jelentette be, hogy az iszlám köztársaság 60 százalékos urándúsításba kezd, nem sokkal azt követően, hogy vasárnap szabotázs miatt bekövetkezett, nagy erejű robbanást jelentettek az ország középső részén lévő natanzi nukleáris létesítményből.
A támadással Teherán Izraelt vádolja, amelynek miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu többször hangoztatta: országa mindenképpen megakadályozza, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert.
Irán állítja, hogy céljai békés természetűek
Jóllehet Teherán kedden azt is bejelentette, hogy további ezer, az eddigieknél korszerűbb centrifugát helyez üzembe,
Haszan Róháni iráni elnök a héten azt mondta, országa ettől függetlenül továbbra is részt vesz a 2015-ös iráni atomalku felújításáról szóló tárgyalásokon, amelyeket a nagyhatalmakkal folytatnak Bécsben.
Irán a háttérben egyeztet az atomalkuról
A múlt héten kezdődött egyeztetések célja hogy Irán és az Egyesült Államok is visszatérjen a hathatalmi megállapodáshoz, amelynek értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért.
azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta be a megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Trump egyúttal visszaállította a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat Irán ellen. Irán ezt követően fokozatosan elkezdte felmondani a megállapodásban vállalt kötelezettségeit.
Az európai hatalmak aggodalmaikat fejezték ki Irán atomprogramja miatt
A síita állam kitart amellett, hogy nukleáris programja békés célú, ám az atomalku több aláíró országa, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország súlyos aggodalmát fejezte ki szerdán az urándúsítás mértéke miatt.
„A magas tisztaságú urán előállítása fontos lépést jelent az atomfegyver fejlesztésében.
Iránnak nincs indokolható szüksége ilyen magas dúsítottsági szintre a polgári felhasználásban” – szögezték le szerdán kiadott közös közleményükben.
Egy kedden közzétett amerikai hírszerzési jelentésben mindazonáltal azt közölték, hogy Irán jelenleg nem folytat nukleáris fegyverek előállítására irányuló kulcsfontosságú tevékenységet.
Irán az atomalku értelmében csak az első generációs IR-1-es centrifugákkal folytathat legfeljebb 3,67 százalékos urándúsítást natanzi nukleáris létesítményében, de az amerikai kilépésre válaszul maga is felmondta a megállapodásból fakadó kötelességei teljesítésének egy részét.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/AEOI
Budapesten került sor a harmadik Pro-Israel Summitra, ahol a felszólalók Izrael és Magyarország szövetségéről, a közel-keleti békéről, és az iszlamista kihívásról beszéltek. Beszámoló.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Senki nem akarja lefegyverezni a Hamászt, a terroristák viszont nem fogják önként feladni a fegyvereiket.
A Faktum elemzése szerint az október 13-i palesztin-izraeli tűzszünet csak részleges megoldás, a béke jövője továbbra is a palesztin kérdés és a geopolitikai érdekek összetett hálójától függ.
Az asztalra csapott Szijjártó Péter.
Brit katonai vezetők szerint meg kell erősíteni az európai nukleáris elrettentést.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
