Nem szégyellni kell, ha az ember a saját érdekeiért és szuverenitásáért küzd, büszkének kell rá lenni – vallja a holland Szabadságpárt elnöke, akit a bevándorlásról és az iszlámról is kérdeztünk.
Veszprémy László Bernát interjúja a Mandiner hetilapban
A március közepi választáson 10,79 százalékkal a harmadik helyen végeztek, és 17 mandátumot nyertek el a 150-ből. Hogyan értékeli az eredményeket?
Csalódott vagyok, hogy a Mark Rutte miniszterelnök vezette Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) győzött. Annak viszont örülök, hogy – bár vesztettünk néhány széket – számos régióban jól szerepeltünk, és mi leszünk a legnagyobb ellenzéki erő. Ha figyelembe vesszük, hogy a jobboldalon több új párt alakult, melyek együtt 11 helyet nyertek, egyáltalán nem rossz az a 17 mandátum. A koalíciós tárgyalásokból viszont kizártak minket. Az érzéseim tehát vegyesek: mi jól szerepeltünk, de a végeredmény rossz Hollandia számára, mert az eddigi kormány vagy esetleg egy még baloldalibb felállás folytatja a munkát. Talán még rosszabb is lesz, mert könnyen lehet, hogy a kisebb keresztény pártok kiszorulnak a kabinetből.
A Fidesz nemrég otthagyta az Európai Néppártot. Alakítana frakciót velük, ha arra kerülne a sor?
Orbán Viktor és Matteo Salvini tárgyalt erről, ezt bölcsebb lenne nem kommentálnom nyilvánosan. De mindenki tudja, hogy nagy szimpátiával figyelem Orbánt és politikáját, és teljesen megértem, miért hagyta el az Európai Néppártot. Szörnyen igazságtalanul bántak vele, ő pedig azt mondta: kilép azelőtt, mielőtt megváltoztatják a szabályokat, és elküldik. Persze, örömmel dolgoznék vele, de majd meglátjuk, mi fog történni. Azt mindenesetre kijelenthetem, hogy igazán nagyra tartom.
Rutte és Orbán tavaly nyilatkozatcsatát vívott az uniós büdzsé kapcsán, ennek során a holland kormányfő háttérzajnak nevezte magyar kollégáját. Mit gondol a megjegyzéséről?
Szerintem nem is igazán ez az érdekes, hanem az egyik választás előtti tévévita, amelyet én folytattam a miniszterelnökkel. Az egyik alkalommal rasszistának nevezte Orbán Viktort, amit nem kaptak fel a hírekben, csodálkoztam is rajta. Ez durva megjegyzés, rosszabb, mint amit ön idézett. A vád nevetséges, Orbán egyszerűen előbbre helyezi saját nemzeti kultúráját, nemzeti identitását és az országát. Ez lenne az én politikám is, ha kormányfő lennék. Nem szégyellni kell, ha az ember a saját érdekeiért és szuverenitásáért küzd, hanem büszkének kell rá lenni. Orbán Viktor ezt teszi, viszont a legtöbb nyugat-európai vezető, például Angela Merkel vagy Emmanuel Macron sajnos az ellenkezőjét. Őket jobban érdekli a nemzetek feletti képződmény, az EU, és azon ügyködnek, hogy lassan megszüntessék nemzeti szuverenitásunkat.
A nyugati világban, főleg Amerikában egyre divatosabb a woke baloldal, a neomarxizmus. Ez Hollandiában is megfigyelhető?
Az egész koncepció nevetséges, de sajnos itt is zajlik a térfoglalás. Ez a világnézet népszerű a második legnagyobb párt, a szociálliberális Demokraták 66 soraiban. Ma még nem jelent valódi veszélyt, de nem tudom, hogy mit hoz a holnap. Egyre többen vannak az irányzat követői, és lehet, hogy egyszer komolyra fordul a dolog. Ez aggodalomra ad okot.
A D66 minden bizonnyal Rutte koalíciós partnere lesz. Erre gondolt, amikor azt mondta, hogy balra tolódhat a kormány?
Még folynak a tárgyalások, de a D66 elnöke világossá tette, hogy balközép kabinetet képzel el, és nem szívesen kormányozna együtt a kisebb keresztény pártokkal. Az utóbbiak kormányzati részvételénél még a szociáldemokratáké és a zöld baloldalé is valószínűbb. A D66 mindenesetre a választás nagy nyertese volt, tehát lényeges, hogy mit mond. Persze meg kell jegyezni, hogy a baloldal elvesztette a választást, csak a VVD-nek a többséghez szüksége lesz legalább egy baloldali pártra, ami valószínűleg még inkább balra tolja majd a koalícióját.
Magyarországon sokan képzelhetik, hogy Hollandia hibátlan liberális demokrácia, ön parlamenti képviselő létére voltaképpen bujkálni kényszerül Theo van Gogh filmrendező 2004-es meggyilkolása óta. Mit gondol a demokrácia helyzetéről Hollandiában?
Gyenge a holland demokrácia. Engem már többször bíróság elé citáltak többek közt az iszlámról szóló filmem és könyvem, illetve a marokkóiakra tett megjegyzéseim miatt. Az esetek többségében nyertem. De köztudomású tény, hogy a kormány segítette az ügyészséget – ez egy normális országban a hatalmi ágak összeérésének számítana, vagyis politikai pernek neveznék. A holland demokrácia gyengesége máshol is látható, például a családtámogatási ügyben, amelybe végül belebukott a harmadik Rutte-
kormány. Az a kormány, amely Orbánt támadta a jogállamisággal kapcsolatban, bevallotta, hogy éveken át törvényt sértett. A bíróság és az ügyészség nem teljesen független Hollandiában, ezt bizonyítja az én esetem is.
Mi a helyzet a bevándorlással?
A legnagyobb veszély a kulturális relativizmus, amikor azt tanítják az embereknek, hogy minden kultúra egyenlő.
A mi értékeink például sokkal emberibbek, mint az iszlám értékei, ez igaz az egyénre és a társadalomra is. Egymillió muszlim él Hollandiában, ha az ember kritizálja az iszlámot és a kulturális relativizmust, támadások érik. Engem megfenyegettek a könyvem és a filmem miatt, és nem csak Hollandiában: fatvát mondott ki ellenem az Al-Káida, a tálibok, illetve pakisztáni, szír imámok is. Naponta akár tíz halálos fenyegetést is kapok. Pedig a domináns kultúra megvédése egyszerűen annyit jelent: ha nincsen identitása az országnak, akkor nincs szíve, lelke, és nincsen demokrácia sem. Ha nem tudjuk, kik vagyunk, mert kulturális relativizmussal tömik tele a fejünket, akkor azt sem tudjuk, kik nem vagyunk.
A kulturális relativizmus a létünket fenyegeti, és ez rosszabb, mint a koronavírus vagy a gazdasági bajok. Mert végső soron a koronavírust sok áldozat árán, de le fogjuk győzni, viszont ha nem harcolunk a bevándorlással és a kulturális relativizmussal szemben, akkor el fogjuk veszteni a szabadságunkat. Azért neveztem el Szabadságpártnak a pártomat, mert e veszélyek ellen akarok harcolni. Csakis így tudjuk garantálni, hogy a gyermekeink és az unokáink is szabadságban fognak felnőni.
Magyar szemmel érdekes jelenség a Denk, a holland parlament bevándorlópártja. Gondolja, hogy a jövőben több ilyen párt is fog alakulni Európa-szerte?
Biztos vagyok benne, hogy a jövőben alapítanak ilyen pártokat, a Denk csak a jéghegy csúcsa. A baj az, hogy a bevándorlók a már létező pártokat is képesek trójai falóként használni. A hagyományos pártok pedig nyitottak erre cserébe a bevándorlók szavazatáért. A szociáldemokraták sok, nagyrészt bevándorlók által lakott városban jól szerepeltek. Gondoljunk csak arra, hogy a Denk két első parlamenti képviselője a szociáldemokratáktól lépett ki.
Mark Rutte a kampányhajrában kemény szavakat használt a bevándorlás kapcsán, például arról beszélt, hogy ha újabb migrációs válság alakulna ki, lezárná a határokat. Mit gondol erről?
Rutte minden választás előtt ezt teszi: ígérget dolgokat, de sosem tartja be. Ő ilyen politikus. A 2017-es választás előtt kitiltotta Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminisztert, pár napra rá nyert 5-10 mandátumot, majd néhány hónappal később megint barátságos volt Törökországgal. Egyrészt tehát beszélt már hasonlóan, és nem tartotta be a szavát. Másrészt muszáj lesz balra tolódnia. Meg is kérdeztem tőle a vitánkban: ha engem és a többi jobboldali pártot kizárja a koalícióból, akkor kivel fog kormányozni? A szocialistákkal? A liberálisokkal? Ők több bevándorlást és több EU-t akarnak, kevesebb ellenőrzést a határaink felett, kevesebb függetlenséget Hollandiának. A baloldallal fog kormányozni.
Látva a holland liberálisok összezárását a baloldallal, milyen esélyeket lát az olyasfajta jobboldal számára, mint a
Szabadságpárt?
Először tisztázzuk, milyen az én jobboldalam. Ez kicsit furcsának tűnhet, de mi a kulturális konzervativizmust – tehát a nemzetállamot, a törvényt és a rendet, a bevándorlással szembeni kritikát – kombináljuk az olyan kérdésekkel, mint a nyugdíjak, a minimálbér vagy az egészségügy. Rutte azzal szokott viccelődni, hogy mi baloldaliak vagyunk – de nem vagyunk azok, senki nem tekintene ránk baloldaliként itt. Viszont úgy gondoljuk, a baloldalnak nincsen monopóliuma az egészségügy és a nyugdíj kérdései tekintetében. Ellentétben más konzervatív pártokkal, mi nagy szimpátiával fordulunk azon vidéki és városi lakosok felé, akiknek nemcsak a bevándorlással, hanem a megélhetéssel is problémájuk van. Sok jobboldali dolgot képviselünk, de baloldalinak számító témákkal is foglalkozunk; úgy mondom, hogy kulturálisan konzervatívok vagyunk, de figyelünk az idősekre és azokra is, akiknek nehéz a megélhetés. Ez más országokban baloldalinak számít. A miénk tehát ritka kombináció. És természetesen van jövőnk. 2010 és 2012 között kívülről támogattuk Rutte kisebbségi kormányát, aztán megvontuk tőle a támogatást. Akkor azt mondta, hogy ki fog csinálni minket, végünk van. Ehhez képest erős párt vagyunk, eddig a második, most pedig a harmadik legnagyobb formáció. És
Nem holnap, de el fog jönni.
Geert Wilders
1963-ban született Venlóban. Korábban a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért tagja volt, 1998-ban listáról bekerült a parlamentbe. 2004-ben kilépett, és nekilátott, hogy felépítse saját formációját, a Szabadságpártot. Élesen kritizálja az iszlámot és a muszlim bevándorlást. Amikor 2004 novemberében Theo van Gogh egyik filmjében bírálta az iszlám vallást, az író-filmrendezőt az utcán meggyilkolta egy marokkói származású, de már Hollandiában született terrorista; a rendőrségi nyomozás során kiderült, hogy Wilders is célpont lett volna. A felesége magyar, ezért többször megfordul Magyarországon.
Botrányok tépázzák Hollandia erős emberét – Veszprémy László Bernát írása a mandiner.hu-n
Nyitókép: GETTYIMAGES / Jasper Juinen / Bloomberg
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Deutsch Tamás kemény választ adott Lakos Eszternek az Európai Parlamentben.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Nagy Bandó mesélt a Fidesz iránti rajongásáról.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
