Az AAPP úgy tudja, hogy a hatóságok még 832 embert köröznek a tiltakozásokban való részvételük miatt.
A mianmari katonai junta szabadon engedett szombaton több mint 23 ezer rabot a délkelet-ázsiai országban hagyományosan most ünnepelt Újévhez kapcsolódó közkegyelem részeként, de hírügynökségek szerint valószínűleg kevés olyan demokráciapárti aktivista van közöttük, ha van egyáltalán, akit a február 1-jei erőszakos hatalomátvétel óta börtönöztek be.
A hadsereg a választások utáni új parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat február 1-jén, az államfőt és de facto miniszterelnökként dolgozó Aung Szan Szú Kjí államtanácsost, valamint a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) tömörülés több politikusát őrizetbe vették, és azóta már összesen több mint háromezer embert, aki valamilyen formában tiltakozott a puccs ellen egy aktivistacsoport (AAPP) adatai szerint.
A biztonsági erők a tüntetéseket kíméletlenül eltiporják, már több mint hétszáz embert öltek meg – közölte szintén ez a csoport. Az AAPP számon tartja a letartóztatásokat és a hatalmi erőszakhoz köthető haláleseteket az országban.
Külföldieket is szabadon engedtek
A mianmari büntetés-végrehajtás szóvivője közölte szombaton a Reuters hírügynökséggel, hogy a most szabadon engedett rabokat zömmel február 1-je előtt börtönözték be, de vannak néhányan közöttük, akiket utána. Azt, hogy a szabadon bocsátottakat milyen bűncselekményért zárták be, nem tudta megmondani.
Az állami tévében beolvasott közlemény szerint a szabadon engedett több mint 23 ezer ember között 137 külföldi van, akiket kiutasítanak az országból. Vannak olyan rabok, akiknek csak csökkentették a büntetését.
Az AAPP úgy tudja, hogy a hatóságok 832 embert köröznek a tiltakozásokban való részvételük miatt. Közöttük van körülbelül kétszáz olyan ember – színészek, énekesek, más hírességek – akiket azzal vádolnak, hogy felhívásaikkal meg akarták osztani a biztonsági erőket.
A katonai kormány vezetője nemzetközi csúcstalálkozón vesz részt
A thaiföldi külügyminisztérium szombaton bejelentette, hogy a mianmari katonai kormányt vezető Min Aung Hlaing tábornok is részt vesz a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) jövő heti jakartai csúcstalálkozóján.
Az ASEAN éppen a mianmari helyzet megvitatására ül össze. A hírügynökségi jelentésekből nem derült ki, hogy miért a thaiföldi külügyminisztérium jelentette be a mianmari vezető részvételét a csúcson.
(MTI)
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Bár a magyarországi hírek kevéssé szólnak erről, 2025. július 13-a óta egy komplett etnikai tisztogatás zajlik a dél-szíriai Es-Szujavda (Suwayda) városban a helyi drúz közösség ellen.
Szymon Hołownia nem volt hajlandó engedni a nyomásnak.
Marcin Romanowski szerint „a lengyel liberális elit zárt ajtók puccsot hajtott végre”.
„A Tisza szerint bűncselekmény megkérdezni az emberek véleményét az adókról” – fogalmazott a kormányfő.
Újabb hatalmas hazugságon érték az ellenzéki pártelnököt.
