Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Negyedik mandátumát kezdheti meg a holland miniszterelnök.
A Mark Rutte vezette kormánypárt szerezte a legtöbb szavazatot a holland parlamenti választásokon a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett biztonsági intézkedések miatt idén a választások három napig tartottak. Hétfőn és kedden a 13 millió szavazójoggal rendelkező állampolgár 12 százaléka, adta le voksát, további 7 százalék pedig a levélszavazás lehetőségét vette igénybe. A részvételi arány az első értesülések szerint 75 százalékos volt, ami elmaradt a 2017-es a 82 százaléktól.
Amennyiben a választók ismét a jelenlegi kormánynak szavaznak bizalmat, akkor
Kérdéses azonban, hogy megmarad-e jelenlegi négypárti koalíció, amely VVD mellett a Kereszténydemokrata Tömörülést, balliberális 66-os Demokraták, és a konzervatív Keresztény Unió pártját foglalja magában. A választásokon rekordmennyiségű, 37 párt versengett a parlament alsóházának 150 székéért, előrejelzések szerint ezek közül 17 párt fog mandátumot szerezni. A szavazásokon második helyen befutó Geert Wilders vezette ellenzéki bevándorlásellenes Szabadságpártra a szavazók mintegy 14 százaléka voksolt.
A felmérésekből kitűnt: az állampolgárok általában úgy vélik a kormány hatékony kezelte a járványt és a járvány miatt kialakult válságot annak ellenére, hogy néhány intézkedés a több helyen elégedetlenséget váltott ki az országban. A kormánypárt népszerűsége valamelyest csökkent, amikor lemondásra kényszerült a nagy port felkavaró családtámogatási botrány miatt. Azóta a kormány ügyvivői feladatokat lát el.
A felsőház, az Első Kamara 75 tagját a 12 tartományi tanács közvetve választja meg négy évre. Az alsóház, a Második Kamara 150 képviselőjét közvetlenül, arányos képviseleti rendszer alapján ugyancsak négy évre választják meg. A parlamentbe jutásnál nincs százalékosan meghatározott küszöb, így a választási rendszer sajátosságai miatt elkerülhetetlen a koalíciós kormányzás.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/ANP/Bart Maat