A sztavropoli határterület Privolnoje nevű falujában, orosz paraszti családban született. A moszkvai Lomonoszov Egyetem jogi karát végezte el, majd 1967-ben agrárközgazdász diplomát is szerzett. Gorbacsov, aki még egyetemistaként lépett be a Szovjetunió Kommunista Pártjába (SZKP), 1955-től szülőföldjén töltött be egyre magasabb Komszomol- és párttisztségeket, majd 1970 áprilisában a sztavropoli határterület pártbizottságának első titkára lett.
A következő évben beválasztották az SZKP Központi Bizottságába (KB), 1978-ban a mezőgazdaságért felelős KB-titkár lett, 1980 októberétől pedig már teljes jogú állandó tagként vehetett részt a legfelső pártgrémium, a Politikai Bizottság (PB) ülésein. Szovjet viszonylatban rendkívül fiatalon, ötvennégy éves korában ért a csúcsra: Viktor Csernyenko halála után, 1985. március 11-én Andrej Gromiko külügyminiszter javaslatára az SZKP KB őt választotta meg a párt főtitkárává. 1988. október 1-jétől elnöke volt a Legfelsőbb Tanács Elnökségének, a szovjet kollektív államfői testületnek is.
Új színt hozott
Lendülete, kezdeményezőkészsége új színt vitt a megcsontosodott szovjet politikába, véget vetett a brezsnyevi pangás időszakának. Gorbacsov az SZKP 1986. évi XXVII. kongresszusán meghirdette a peresztrojkát (átalakítást), a gazdasági-politikai élet gyökeres átszervezését, majd a glasznoszty (nyilvánosság) 1988-ban bevezetett jelszavával a politika társadalmi ellenőrzését. A gorbacsovi „új politikai gondolkodás” egyik központi eleme volt az a tétel, hogy minden népnek „szuverén joga van a választásra”. Irányításával a Szovjetunió eljutott a többpártrendszer bevezetéséig, a demokratizálódás kibontakozásáig. A politikai rendszer megreformálásának keretében bevezették az államfői intézményt, s 1990. március 15-én a pártfőtitkár Gorbacsovot választották a Szovjetunió első, és mint kiderült utolsó elnökévé.
Nobel-díj
Az általa elindított változások nyomán megmozdultak a szovjet érdekszférába tartozó közép- és kelet-európai országok is, ennek nyomán pedig a régióban véget ért a szocialista társadalomépítési kísérlet. Az 1989. decemberi máltai találkozón Gorbacsov és George Bush amerikai elnök lezártnak nyilvánította a hidegháború korszakát. Az afganisztáni, a kelet-európai és a mongóliai szovjet csapatkivonás, a szovjet-amerikai csúcskonzultációk rendszeressé tétele, az atomleszerelést célzó START egyezmény megkötése, a német egység megvalósulása világméretű átrendeződést hozott. Amikor 1990. október 15-én Gorbacsov megkapta a Nobel-békedíjat, az indoklás kiemelte érdemeit a kelet-nyugati kapcsolatok átalakulásában, továbbá abban, hogy a szovjet társadalom nagyobb nyitottságának megteremtésével hozzájárult a nemzetközi bizalom megerősödéséhez.