Az Egyesült Államok az utóbbi 12 évben több milliárd dollárt elherdált Afganisztánban, ugyanis azoknak az épületeknek, járműveknek egy jó részét, amelyeket az amerikai adófizetők pénzén építettek fel ott, vagy vásároltak oda, lerombolták, illetve elhagyták. Erre a megállapításra jutott az afganisztáni újjáépítést felügyelő amerikai kormánybiztos, aki hétfőn hozta nyilvánosságra jelentését.
A biztos hivatala ellenőrizte annak a 7,8 milliárd dollárnak az elköltését, amelyet Washington 2008 óta az afganisztáni újjáépítésre – épületek felhúzására és járművek vásárlására – szánt. Megállapította, hogy mostanra „csupán 343,2 millió dollár értékben maradt fenn olyan épület és jármű, amelyet rendesen karbantartanak”.
„Az afganisztáni újjáépítést finanszírozó hivataloknak nem lett volna szabad szemet hunyniuk afölött, hogy vagyontárgyak ilyen nagy értékben tönkrementek” – írta John F. Sopko, a kormányhivatalt (SIGAR) vezető biztos. Felmérések szerint az amerikai társadalmat már kimerítette a csaknem 20 éve tartó háború. Donald Trump volt elnök tavaly megállapodást kötött a kormányellenes tálib lázadókkal a tűzszünetről és arról, hogy az amerikai erők idén május 1-jéig kivonulnak Afganisztánból, de Joe Biden új elnök felül akarja vizsgálni ezt a megállapodást, mert kormánya szerint a szélsőséges, fegyveres tálibok nem tartják be a megállapodást. Így függőben van, hogy az amerikai erők valóban kivonulnak-e májusban.
Idestova negyven éve dúl háború az országban, amely az 1980-as szovjet megszállással kezdődött. A szovjet hadsereg 1990-ben kivonult, majd a 2001-es amerikai bevonulásig polgárháború volt. Bill Roggio elemző szerint a SIGAR megállapításai nem véletlenek, hiszen a tálibok támadásaikkal nagyon sok épületet, járművet tönkretettek, de a vagyon elherdálásának a társadalmat átható korrupció mellett az is oka, hogy
„gondolkodás nélkül tömték a pénzt egy feneketlen zsákba”.
A középületeket nemcsak felépíteni, hanem fenntartani és védeni is kell. Ezenkívül a Nyugat nagyon alábecsülte az afganisztáni korrupció és hozzá nem értés mértékét – tette hozzá.
Sopko kormánybiztos szerint ennek részben az az oka, hogy az amerikaiak sokszor úgy húztak fel épületeket, hogy meg sem kérdezték az afgánokat, szükségük van-e rájuk, és van-e ember a fenntartásukra, védelmükre. Ezzel pedig több olyan amerikai törvényt megsértettek, amely a gondos pénzköltésről szól.
Torek Farhádi, az afgán kormány egyik volt tanácsadója elmondta, hogy a beruházásoknál sokszor érvényesült az a mentalitás, miszerint az adományozó tudja a legjobban, mire van szükségük az adományozottaknak, és az amerikai hivatalok alig tárgyaltak az afgán kormánnyal terveikről. A pénzherdálás mértékét az is fokozta, hogy a különböző amerikai hivatalok nem hangolták össze a munkájukat.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Hedajatullah Amid
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
A demokrata városvezetés szerint a kezdeményezés „megosztóvá” vált, mivel nem az ő politikai céljaikat szolgálja.
Az USA elnöke minden korábbinál hatalmasabb katonai csapásokat helyezett kilátásba.
Az első 35 perc tetszett neki.
