Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok túlnyomó többsége úgy érzi: másodrangú állampolgárnak tekintik Európában, csaknem ötven százalékuk szerint pedig Magyarország Erdéllyel kapcsolatos politikája az országrész elszakítását célozza.
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet hétfőn tette közzé a Társadalmi bizalmatlanság: Nyugat vagy Kelet, a nacionalizmus térnyerése az álhírek és félretájékoztatás korában című felmérésének harmadik, a nemzeti elfogultsággal kapcsolatos részét. A felmérés készítői arra voltak kíváncsiak: egyetértenek-e a megkérdezettek azzal, hogy
A válaszadók 49,5 válaszolt igennel, 43,2 százalékuk nemmel, 7,4 százalékuk nem válaszolt, vagy nem tudta, mit válaszoljon. Azzal az állítással, hogy Romániának védenie kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, a megkérdezettek 87,2 százaléka értett egyet, 11 százalékuk viszont nem.
A felmérésből kiderült: a románok több mint felének az a meggyőződése, hogy az ország schengeni csatlakozásának megakadályozása hátterében egyes uniós tagállamok gazdasági érdekei állnak, míg 43,5 százalékuk véli úgy, hogy Románia nem teljesíti az összes csatlakozási feltételt.
valamivel több mint 20 százalékuk azonban nem ért egyet ezzel az állítással.
A megkérdezettek csaknem 56 százaléka szerint főleg a külföldi cégek felelősek a romániai környezetszennyezésért, míg csak 35 százalékuk véli úgy, hogy erről főleg a román vállalatok tehetnek. Hasonlóképpen többen hiszik azt , hogy inkább a külföldi cégek (47,3 százalék), mintsem a hazai cégek és román állampolgárok (45,8 százalék) felelősek a romániai illegális erdőirtásokért.
A megkérdezettek több mint 35 százaléka azzal is egyetért, hogy azért topog egy helyben az autópálya-építés, mert
58,2 százalékuk szerint viszont ez nem igaz. Az INSCOP felmérésének korábban közzétett első része rávilágított: Románia lakóinak többsége úgy véli, hogy országának a nyugati politikai és katonai szövetségekben a helye, de akkor is érvényesítenie kell nemzeti érdekeit, ha emiatt az Európai Unióból történő kizárását kockáztatja.
A múlt szerdán ismertetett második részből kiderült, hogy
Ami az egyes országokat illeti, a románok körében Németország bizalmi indexe 58, az Egyesült Államoké 47, Kínáé 19, Oroszországé pedig 16 százalékos. A román-lett-amerikai partnerséggel létrehozott, a Fekete-tenger térsége civil szervezeteit és médiaprojektjeit segítő Black Sea Trust for Regional Cooperation alapítvány pénzügyi támogatásával végzett INSCOP közvélemény-kutatást három százalékos hibahatárral, telefonos módszerrel végezték március 1-12. között.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A videón katonai egyenruhát viselő, feltehetően Ukrajnához köthető személyek a Szabadság tér és az Országház április 12-re tervezett megtámadásáról egyeztetnek.
Óriási fordulat az uniós fővárosban! Miközben az Európai Bizottság dollármilliókat von meg a saját EU-párti propagandistáitól, a fősodratú sajtó is kénytelen volt fejet hajtani a magyar konzervatív agytröszt előtt. A Politico kerek perec leírta: az MCC megkerülhetetlen erővé vált Brüsszelben.
Valamit már tudni vélnek Ukrajnában.
Mark Rutte beszámolója szerint Trump elégedetlenségének adott hangot a NATO több európai tagállamával szemben.
„Már most is látható, hogy az energiaválság elhúzódó lesz” – mondta az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Jövő hét szerdán ugrik a majom a vízbe.
Valamit tud a Tisza Párt elnöke.
A miniszterelnök szerint péntek reggel 7:30-kor „minden magyar fontos üzenetet fog kapni”.
