Az uniós belügyi biztos is aggasztónak tartja a Frontex működését

Az Európai Parlament zárt ajtók mögötti ülésén fogalmazott meg kritikát az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) vezetőjével, Fabrice Leggerivel szemben az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson – tudta meg a Politico. 

A belügyi biztos kritikát a szervezet működésével és Leggeri teljesítményével összefüggésben azon botrány kapcsán fogalmazott meg, miszerint a közelmúltban emberijog-védők követelték Frontextől, hogy hagyjanak fel a különösen az égei-tengeri migrációs útvonalakon tapasztalható, a bevándorlók emberi jogaira vonatkozó jogsértésekkel. Ezen felül a jogvédők szerint a Frontex számos más tekintetben is a nemzetközi jogba ütköző magatartást tanúsít. 

A Frontex és Leggeri politikai helyzete azért is válságos, mert a Frontex azonban épp most készülne szintet lépni azzal, hogy az Európai Unió történetében először létrehozott egyenruhás szolgálatként testesítse meg az Európai Unió egységét – egy tízezer fős uniós fegyveres alakulat létesítéséről beszélünk. Többek között Johansson is erre hivatkozik, amikor kritikát fogalmaz meg az Ügynökség működésével kapcsolatban.

„A Frontex gyors növekedése kezelhető kihívás, és nem lehet indoka a jogsértéseknek”

– állítja Johansson, aki szerint a Frontex-szel kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy a szervezet vonakodik betartani a rá vonatkozó szabályokat. Az Ügynökségnek ugyanis a szabályok szerint három vezérigazgató-helyettest kellene alkalmaznia a menedzsment ellenőrzése érdekében. Mindemellett az Ügynökségnek tavaly december 5-ig egy legalább 40 fős stábot is fel kellett volna állítani az emberi jogok érvényesülésének ellenőrzésére, ez azonban elmaradt. 

Nem ez az első eset, hogy Ylva Johansson kritikát fogalmaz meg az Ügynökséggel kapcsolatban. Tavaly októberben, amikor az alapul fekvő botrányok kirobbantak, a belügyi biztos sürgős tanácskozást kezdeményezett az Ügynökség igazgatósága körében. A tanácskozás célja a problémák azonosítása és feltárása volt. 

Egy esetben például huszonkét migráns annak reményében kelt útra az Égei-tengeren, hogy miután Görögországban partot értek, jogszerűen folyamodhatnak menedékkérelemmel az illetékes hatóságokhoz. Csakhogy a görög hatóságok a migránsokat elfogták, és egy a nyílt tengeren úszó gumicsónakba tették őket.

Ráadásul, a Spiegel értesülései szerint ez nem csak egyszer fordult elő, hanem bevett gyakorlattá vált. Szintén az NGO-k által felidézett, októberben sajtónyilvánosságot kapott eset, amikor a Frontex infrakamerákkal és érzékeny szenzorokkal felszerelt repülőgépei éjjel-nappal a migrációs útvonalat pásztázták, s bár ezeken az érzékelőkön a tengeren hánykolódó migránsok minden bizonnyal jól azonosíthatóan feltűntek, mégsem segítettek rajtuk.

A fentiekhez időközben további botrányok adódtak. A jelenetősebbek közé sorolandó, hogy

abból a célból, hogy meghallgassák a többek között fegyvert, megfigyelési és biometrikai szolgáltatásokat kínáló ajánlattevők ajánlatait. A Frontex kapcsolattartói összesen 149 fegyverkereskedővel érintkeztek, ebből 105 olyan lobbista, amely az EU átláthatósági nyilvántartásában nem szerepel. 

További, szintén 2021 elején kirobbant botrány a Frontex-szel kapcsolatban az a hír, miszerint az Európai Unió csalásellenes hivatala,

Az OLAF fókuszában főként a jogellenes visszatoloncolások gyakorlata áll. 

Egy német zöldpárti képviselő, Daniel Freund szerint Leggeri védekezése igen gyenge lábakon áll. Freund szerint Leggeri egyfajta koncepciót sejt a vádak mögött, s az Ügynökség vezetője egyenesen álhírnek, vagy eltúlzott tényállításnak minősít bizonyos vádakat, amit Freund igen furcsának tart.

Frissítés: a Frontexet ért vádakkal kapcsolatban rovatunk megkereste Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget is. Chris Borowski szóvivő reakciói e cikkünkben olvashatók.

Fotó: Janek SKARZYNSKI / AFP

Dobozi Gergely