A német alkotmánybíróság elnöke szerint a járványügyi korlátozások jogállami megoldásoknak minősülnek, és épp az tesz a német alkotmányos rend ellen, aki e korlátozások ellen fellázad.
A jogállam még a korlátozások ellenére is jogállam marad
A járványügyi korlátozásokkal való egyet nem értés nem vezethet népi engedetlenséghez – rögzítette egy interjúban Stephan Harbarth, a német szövetségi alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht, BVerfG) elnöke – vagyis a jogállam még a korlátozások ellenére is jogállam marad.
Ezt azért tartotta szükségesnek kimondani az alkotmánybíróság, mert a járványügyi intézkedések kapcsán Németországban is számos olyan vélemény látott napvilágot, miszerint az országban diktatúra van kibontakozóban; ezek a megnyilvánulások tehát az alkotmánybíró szerint az „abszurd”, „rosszindulatú” megjegyzések szintjén kezelendők.
Németországban az Alaptörvény (Grundgesetz) rendelkezése értelmében a polgári engedetlenségnek csak akkor van helye, ha valaki a szabad és demokratikus államberendezkedés lebontására törekszik, és nincs lehetőség egyéb jogorvoslatra – vagyis
A járványügyi korlátozások egy kiterjedt fenyegetésre adott legitim válaszreakciók
A 2020 júniusa az alkotmánybíróság élén álló, korábban 9 éven keresztül kereszténydemokrata parlamenti képviselőként szolgáló Harbarth alkotmánybíró szerint komolyan és megalapozottan senki sem érvelhet amellett, hogy ma ez lenne a helyzet Németországban. Azok az intézkedések, amelyeket egyesek a népi engedetlenséget megalapozó tetteknek nyilvánítanak, egy kiterjedt fenyegetésre adott jogállami válaszreakciók – fűzte hozzá Harbarth, aki hozzátette: ha a kormány vagy a törvényhozás túl is terjeszkedne a jogosultságain, a bíróság utóbb orvosolná ezeket a kihágásokat.
A Die Welt értesülései szerint a szövetségi kormányzat és a tartományi kormányok ma koradélután ülnek össze tanácskozásra abból a célból, hogy a további járványügyi intézkedések lehetőségeit megvitassák. Tekintettel azonban a Németország-szerte terjedő, kiemelten fertőző vírusmutációkra, a korlátozások jelentős része várhatóan érvényben marad – számol be a lap, amely ugyanakkor hozzáteszi, hogy bizonyos napközik és iskolák fokozatos kinyitása napirendre kerülhet az Angela Merkel német kancellár és a tartományi miniszterelnökök egyeztetésén.
Ahogy arról a Die Welt is beszámol, Németország-szerte a mai napig több mint 60 ezer ember vesztette életét a koronavírussal kapcsolatba hozható megbetegedésekben.
Európa-szerte jellemzőek a tüntetések a lezárások ellen
Ahogy arról a Precedens is beszámolt korábban,
a vakcinák kiszállításában tapasztalható késedelem pedig tovább fokozza az indulatokat.
Brüsszelben a belga hatóságok többszáz emberrel szemben intézkedtek, miután tüntetés kezdődött a bevezetett kijárási korlátozás és az éttermek bezárása miatt. A belga hatóságok szerint a holland események a belga folyamatokra is hatással vannak.
Ausztriában korábban megközelítőleg 10 ezer ember vonult utcára, 850 ember részesült büntetésben a járványügyi korlátozások megsértése miatt. A tüntetés itt sem volt kormánykritikától mentes, sok nyugati-európai médium szerint szélsőjobboldali erők álltak a megmozdulások mögött.
Hollandiában január 23-án kijárási tilalmat hirdettek, amelynek kapcsán országszerte demonstrációk törtek ki. A vandalizmussal együtt járó zavargások során több száz embert vettek őrizetbe, s az elharapózó agresszió kapcsán több prominens politikus is aggodalmát fejezte ki. A korlátozásokat itt azóta egészen március 2-áig hosszabbították meg.
Lengyelországban a nyugat-európai fejleményekhez képest békésebb ellenállás kezdődött. Egyes éttermek, síparadicsomok és vendégházak ismét megnyitották a kapuikat, a vendéglátóiparra nehezedő gazdasági nyomás miatt sokan úgy vélik, ideje lazítani a korlátozásokon. A lengyel kormány február 1-jével enyhítéseket vezetett be: február 12-étől kezdve a mozik, színházak, a sportlétesítmények és a sípályák részben megnyithatják kapuikat.
Dániában nagyjából egy hete többszáz fős tömeg gyűlt össze a dán parlament előtt. A tüntetők szerint Dániában diktatúra van kibontakozóban a részleges lezárások miatt, ezen felül a demonstrálók a dán kormány által bevezetni kívánt koronavírus-útlevél ellen is tiltakoztak. Ez utóbbi egy a koronavírus elleni oltottságot igazoló digitális dokumentum, amely a szabad mozgást tenné újra lehetővé a dán polgárok számára.
Hasonló, nagyjából ötszáz fős tömegrendezvény bontakozott ki Svájcban is február 6-án, ahol a felvonulók fehér védőruhában vonultak fel, disztopikus szlogeneket skandálva fejezve ki azt, hogy mennyire elegük van a kormányzati lezárásokból. Megjegyzendő, hogy Svájc sokkal liberálisabban viszonyul a lezárásokhoz, mint mondjuk a tartományi kormányok és a szövetségi kormányzat Németországban: itt ugyan az éttermek és a nem létfontosságú árukat kínáló boltok zárva tartanak, a sípályákon szabadon lehet síelni. A tüntetés helyszínéül szolgáló Zug kantonban a rendőrség beavatkozás nélkül szemlélte az eseményeket.
Fotó: ULI DECK / DPA / dpa Picture-Alliance
Dobozi Gergely
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
