Nem született végleges döntés a NATO afganisztáni missziójának sorsáról, a helyzetet tovább elemzik, de addig is a helyszínen maradnak a szövetséges erők az afgán hadsereg támogatására. A katonai szervezet ugyanakkor az iraki misszió kibővítése mellett foglalt állást – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben csütörtökön.
Jens Stoltenberg a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos online tanácskozását követően hangsúlyozta, a NATO támogatja az évek óta tartó erőszak és szenvedés felszámolásának, a hosszan tartó béke megteremtésének lehetőségét hordozó békefolyamatot. Kiemelte: a tárgyalások eredménye törékeny, az előrehaladás lassú, ezért minden félnek további késedelem nélkül meg kell ragadnia a békés megoldáshoz vezető történelmi lehetőséget.
A tálib lázadóknak jóhiszeműen kell tárgyalniuk, mérsékelniük kell a vérontást, illetve eleget kell tenniük a nemzetközi terrorista csoportokkal való együttműködésük megszüntetéséről szóló kötelezettségüknek – mondta.
Szavai szerint a tálibok és az Egyesült Államok között tavaly létrejött,
a távozás ugyanis azt eredményezheti, hogy Afganisztán újra a terroristák menedékévé válik. A maradás a kihívásokkal teli katonai műveletek folytatását jelenti, illetve azt, hogy a NATO-csapatokat továbbra is támadások érhetik – húzta alá.
A legfontosabb, hogy bármit is tesz a NATO, az közös döntés eredménye legyen, ugyanis a szövetségesek együtt mentek Afganisztánba, s amikor az idő eljön, együtt is kell távozniuk onnan.
A NATO célja, akár a maradás, akár a kivonulás mellet dönt, hogy Afganisztán soha többé ne nyújthasson menedéket a szövetségeseket is megtámadni képes terroristáknak. A szervezet ezért folytatja a helyi biztonsági erők támogatását az ország békéje és a szövetségesek biztonsága érdekében – mondta a főtitkár.
Stoltenberg beszámolt arról is, hogy
Elmondta, a képzést és tanácsadást végző misszióban részt vevő katonák és szakemberek száma a jelenlegi ötszázról csaknem négyezerre emelkedik. A kibővített misszió tevékenysége az ország biztonságáért felelős további intézményekre is kiterjed, illetve a Bagdadon túli területeket is magában foglalja majd. Az iraki biztonsági erők támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy képesek legyenek megakadályozni az Iszlám Állam nevű terrorszervezet visszatérését és megerősödését a régióban – tette hozzá.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Pool/John Thys
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Mindezek fényében érdemes külön megvizsgálni, mit hagy ki Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebook-bejegyzéséből, amikor az uniós döntés következményeiről ír.
Merz, Tusk és a többiek minden eddiginél mélyebbre süllyedtek.
Előtérben a „C” számlák.
Ukrajna nyomást gyakorol Brüsszelre a vitatott hitel ügyében.
A miniszterelnök elindult a brüsszeli uniós csúcsra.
A magyarok egyértelműen elutasítják a baloldali megszorításokat és a brüsszeli háborús terveket.
A Tisza Párt elnöke gyors döntésre szólította fel a bíróságot.
