Lavrovot az átláthatóság hiánya zavarja a Navalnij-ügyben

Moszkva választ vár arra, a svéd katonai laboratórium hogyan jutott arra a következtetésre, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust az úgynevezett „novicsok csoporthoz” tartozó új anyaggal mérgezték meg – jelentett ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor kedden Moszkvában fogadta Ann Lindét, a svéd diplomácia vezetőjét, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökét. Lavrov az ügyben „az átláthatóság hiányát” kifogásolta a Navalnij-ügyben tanúsított nyugati magatartással kapcsolatban. „A nyugati kollégák maguk nem kívánnak transzparensek lenni azokban a következtetésekben, amelyeket az oroszellenes álláspont előmozdítására használnak fel” – mondta.

Linde kifejezte Svédország és az Európai Unió aggályát a demokrácia, a civil társadalom és az emberi jogok oroszországi állapota miatt. Kijelentette, hogy Navalnij megmérgezésének és az orosz hatóságok tüntetőkkel szembeni fellépésének ügyéről is tárgyalnak a megbeszélésen. A svéd külügyminiszter azon a napon ült tárgyalóasztalhoz Lavrovval, amelyen Moszkvában megkezdődött az a tárgyalás, amelyen a bíróság el fogja dönteni, hogy letöltendővé változtassa-e a Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben 2014-ben kiszabott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést. Orosz hírügynökségek szerint a törvényszék környékén több mint 200 embert őrizetbe vettek.

Marija Zaharova külügyi szóvivő Facebook-bejegyzésében a belügyekbe való beavatkozásnak és ”önleleplezésnek” nevezte, hogy a tárgyaláson több mint húsz nyugati nagykövetség megfigyelője jelent meg, mert szerinte azzal Oroszország feltartóztatására és a bíróra való pszichológiai nyomásgyakorlást célzó kísérlet történt. Rámutatott, hogy a diplomaták a külföldi tárgyalásokon rendszerint a saját állampolgáraikat szokták támogatni, Navalnij pedig orosz állampolgár.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Joseph Borrellnek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének küszöbönálló moszkvai látogatásával kapcsolatban kifejezte reményét, hogy az európai diplomácia nem követi el azt a „butaságot”, hogy összekapcsolja a Navalnij-üggyel az amúgy is „befagyasztott” állapotban lévő orosz-európai kapcsolatok jövőjét. Elmondta, hogy Moszkva érdekelt Brüsszellel fennálló kapcsolatainak javításában.

Navalnijt augusztus 20-án Omszkban kómás állapotban szállították kórházba, mert nyugati – köztük német és svéd – laboratóriumok egybehangzó szakvéleménye szerint megmérgezték. Onnan a berlini Charité klinikára szállították gyógykezelésre. Az ellenzéki azt állította, hogy Vlagyimir Putyin utasítására a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) próbálta megmeggyilkolni. A Kreml ezt az állítását és a mérgezés vádját is valótlannak minősítette. Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, majd elrendelték a 30 napos előzetes letartóztatását. Ezt követően a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Vlagyimir Putyin elnök egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A YouTube számlálója kedd délelőtt több mint 107 millió megtekintést mutatott. A Kreml ezt a történetet valótlannak minősítette. Navalnij és híveinek felhívására január 23-án és 31-én országos, hatósági engedély nélküli tiltakozást tartottak. Az első megmozduláson az OVD-Info jogvédő szervezet szerint több mint 4000, a másodikon pedig több mint 5400 embert vettek őrizetbe. A politikus követői a keddi bírósági tárgyalás napjára újabb tüntetést hirdettek meg.

(MTI)