Egy új-zélandi professzornő kirohanást intézett „a fehér férfiak elnyomó szimbóluma” ellen.
Claire Robinson, az új-zélandi Malley Egyetem Kreatív Művészeti Kollégiumának alkancellárja cikket írt a brit baloldali Guardianbe arról, hogy a nyakkendő a fehér férfiak uralmának elavult fallikus szimbóluma.
Robinson annak kapcsán ragadott billentyűzetet, hogy Új-Zélandon a parlament alelnöke úgy döntött, a férfi képviselőknek továbbra is nyakkendőt kell hordaniuk a törvényhozás üléstermében.
A ruhaviselet is politika?
A professzornő szerint viszont pont ebben az évben kellett volna változtatni Új-Zéland „anakronisztikus” parlamenti dresszkódján. Mint kifejti, a jelenlegi új-zélandi törvényhozás a valaha volt legsokszínűbb testület, amiben 48 százalék a nők, 11 százalék az LMBTQ-személyek, 21 százalék a maorik, 8,3 százalék az egyéb csendes-óceáni származásúak, és 7 százalék az ázsiaiak aránya.
Robinson hangsúlyozza, hogy a fehér férfiak így már kisebbségbe kerültek a parlamentben, mégis ragaszkodik a házelnök a nyakkendőviseléshez. Mint a professzornő kifejti, a ruhaviselet alapvetően politikai tett, ami a kultúra értékeit hordozza; és a nyakkendő az egyik legpolitikusabb az összes viselet közül. Robinson ezt azzal magyarázza, hogy az ötszáz éve kialakuló viselet a korabeli európai nemesember nagy falloszméretét akarta szimbolizálni; és egyébként ma is olyan alakja van, hogy a tekintetet a férfi öle felé vezeti.
Claire Robinson
Az új-zélandi professzornő itt nem áll meg: a modernebb nyakkendőviselet a viktoriánus Angliában alakult ki, és a korabeli férfiak társadalmi státusát és osztályát határozta meg; és a nyakkendő szerinte máig a fehér férfiak felsőbbrendűségének tartós szimbóluma, „ami csendben szolgálja a fehér férfiak értékrendjének normaként való megőrzését”.
Robinson végül kifejti: „2021-ben olyan időknek kellene lenniük, amikor a demokráciánk megengedi, nem pedig megakadályozza azt, hogy a parlament különböző világlátású, genderidentitású és értékrendjű tagjai eltérő, nem-nyugati és nem-férfias öltözékben is kifejezhessék saját értékeiket”.
A nyakkendő „gyarmati hurok”
A vita egyébként onnan indult ki, hogy – mint arról a Mandiner is beszámolt – kizárták a Maori Párt egyik vezetőjét az új-zélandi parlamentből, mert nem viselt nyakkendőt. Férfi képviselők ugyanis csak úgy tehetnek fel kérdést az óceániai ország parlamentjében, ha nyakkendőt viselnek. Emiatt Trevor Mallard házelnök kétszer akadályozta meg Rawiri Waititi maori politikust abban, hogy kérdéseket tegyen fel, majd kiküldte őt. Waititi egyébként a nyakkendőket „gyarmati huroknak” tartja.
A vitában Jacinda Ardern, Új-Zéland népszerű baloldali miniszterelnöke is megszólalt: ő nem ellenzi, hogy az emberek megtagadhassák a nyakkendőt, de szerinte nagyobb dolgokra kell összpontosítani. „Nem hiszem, hogy az új-zélandiakat érdekelnék a nyakkendők” – mondta.
A Zürichi Filmfesztiválon debütált „MI-színésznő”, Tilly Norwood miatt a SAG-AFTRA keményen nekiment a technológiának. A színészszakszervezet szerint az emberi előadókat fenyegető algoritmusok időzített bombák.
Túl sok bevándorlás, túl sok szabály, túl kevés közös érték – így látja a Nyugat hanyatlásának okait Gernot Blümel, aki szerint a liberális demokráciák elvesztették erkölcsi alapjukat
„Az, hogy nem lőnek tarkón, az a posztmodern diktatúra itt Európában, de attól ez még diktatúra” – jelentette ki a KlikkTV műsorában az egykori televíziós.
A támadók először nem tankokkal jönnek, hanem kódokkal és hazugságokkal.
A lap szerint az Európai Unió egyszerűen alkalmatlan a háborús fenyegetések kezelésére.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Sam Harris szerint nem véletlen, hogy egyre nagyobb mértéket ölt az antiszemitizmus világszerte.
The Man-nek láthatóan új célja van. Eddig azt hittük, Orbán Viktort akarja leváltani. Most azonban kiderült: Hont Andrást.
