Európai Központi Bank: a nagy tech cégek ne bocsássanak ki saját virtuális pénzt

Nem ajánlja az Európai Központi Bank a nagy tech cégek számára, hogy saját kriptovalutát bocsássanak ki – adta hírül az Euractiv egy brüsszeli agytröszt, a Bruegel által tartott online konferencia tanulságaira hivatkozva.

A február 10-én tartott eseményen Fabio Panetta, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja osztotta meg aggályait a nagy tech cégek ez irányú törekvései kapcsán, egyúttal megerősítette, hogy az Európai Központi Bank a maga részéről továbbra is a digitális euró elindításában érdekelt. 

Az aggályok nem új keletűek, és ezt az olyan olyan tech óriások is jól tudják, mint amilyen a Facebook is.

A folyamatot azonban hátráltatja, hogy az olyan befolyásos politikusok, mint amilyen Franciaország pénzügyminisztere, Bruno Le Maire is, időről időre kritikát fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban.

A nagy tech cégek folyton keresik annak lehetőségét, hogy a közösségi média feletti befolyásukat kihasználva, megkerüljék az olyan hagyományos újraelosztási rendszereket, mint amilyenek a nemzetközi fizetési rendszerek is – fogalmazott Fabio Panetta, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja.

„Az adatkezelésen és adatfeldolgozáson alapuló modellek veszélyt jelentenek a privátszférára, és megteremtik a reális lehetőségét annak, hogy a személyes adatokkal valaki visszaéljen. Továbbá, a »győztes mindent visz« elve mentén haladva, e rendszerek integrálása a tech cégek egyéb algoritmusaiba versenyjogi aggályokat is felvet (…)” - tette hozzá Panetta.

Mindemellett

– figyelmeztet a szakértő – ugyanis a nagy tech cégek, fogyasztói elérésüknek köszönhetően, módjában állhat a kriptovaluták irányába terelni a lakosságot. Ez pedig Panetta szerint végső soron rendszerszintű kockázatokhoz vezethet a hagyományos pénzügyi rendszerekben, veszélyeztetve ezzel a pénzügyi szuverenitást is.

Panetta ennek kapcsán megragadta az alkalmat arra is, hogy az Európai Központi Bank saját digitális pénzéről, vagyis a digitális euróról is beszéljen néhány szót. 
Ezekből kiderül, hogy a kriptovalutákkal kapcsolatos egyik legnagyobb problémát az adatvédelmi aggályok jelentik, amelyek orvoslására az Európai Központi Bank a maga részéről készen áll. 

Az ehhez vezető lépések egyike Panetta szerint az, hogy eleve korlátozzák a digitális pénz forgalmát, például egy legfeljebb 3 ezer euró összegben meghatározott birtoklási plafon megállapításával. Ennek kapcsán Panetta megjegyzi, hogy az Európai Központi Bankot alkalmassá kell tenni arra, hogy detektálhassa, ha valaki több mint 3 ezer digitális eurót birtokol, mint ahogy azt is, ha ugyanaz a személy mondjuk két elektronikus eszközről kíván tranzakciót kezdeményezni, kijátszva a rendszert. Ha pedig erről van szó, az EKB egyszerűen csak megtiltja a tranzakciót.

A személyes adatok védelmét az Európai Központi Bank teljes anonimitás mellett képzelné el.
„Egyfajta feszültség tapasztalható a rendszer fenntartásához fűződő érdekek és az adatvédelmi aggályok orvoslása között. Egy bizonyos ponton túlmenően azonban ebbe a dilemmába nemcsak az Európai Központi Bank szakértőit, hanem a teljes nyilvánosságot be kell vonni.” - ismeri el Panetta, hogy

A kriptovaluták által felvetett társadalmi kérdésekről rovatunk a Mandiner hetilapban is írt. Ennek fókuszában a bitcoin állt, amely egy, a hagyományos pénzügyi rendszerektől független, kibocsátó nélküli virtuális pénzként működő fizetőeszköz. 

A virtuális pénz vonzereje az értékállósága mellett pedig épp a központi bankoktól – tehát az állami befolyástól – független működési elvből adódik. Emiatt egyre több kortárs filozófus foglalkozik a kérdéssel, hogy a digitális pénz miként formálhatja át az általunk ismert világrendet. James Davidson és William Rees-Mogg korukat megelőzve 1997-ben adták ki The Sovereign Individual (A szuverén egyén) című könyvüket, amelyben nem másról írnak, mint hogy az újkori nemzetállamok korunkra éppúgy megértek a bukásra, ahogyan annak idején a középkori egyház. 

Leírják továbbá, hogy

– többek között egy decentralizált digitális fizetőeszköz útján, kifogva a szelet az államok pénzügyi hatalmának vitorlájából.

S bár jól tudjuk, hogy az Európai Központi Bank nem állami intézmény – de belátható időn belül nem is lesz az – az a törekvés, hogy a digitális pénzzel folytatott kereskedelem is központilag szabályozott mederben történjen, a fenti problémafelvetésekre adott válasznak tekinthető. 

A kriptovalutákkal kapcsolatban egyébként már a hazai jegybank, a Magyar Nemzeti Bank is állást foglalt. Ahogy az az intézmény sajtóközleményében is áll, „a Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint egyes fizetésre használható virtuális eszközök (így különösen a Bitcoin) sokkal kockázatosabbak, mint a felhasználók által már jól ismert elektronikus fizetési megoldások (pl. bankkártya, elektronikus pénz, stb.). Nincs ugyanis kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá, nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályok.” Ezért a Magyar Nemzeti Bank arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy „legyenek rendkívül körültekintőek, fokozott óvatossággal járjanak el, mielőtt ilyen eszközöket, például Bitcoint használnak.”

Dobozi Gergely