Az anarchia valutája

Doboz Gergely írása a Mandiner hetilapban.

A hagyományos pénzügyi rendszerektől független, kibocsátó nélküli virtuális pénzként működő bitcoin az utóbbi időben leginkább szélsőséges árfolyam-ingadozásainak köszönheti kétes hírnevét. Január 29-én pusztán annak hatására, hogy a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk Twitter-fiókját a #bitcoin bejegyzéssel egészítette ki, a kriptovaluta 14 százalékos erősödést realizált. De nem csak az árfolyam-ingadozás elgondolkodtató. Egyre több írás lát napvilágot az egyetlen digitális világállam irányába mutató trendek kapcsán, amelynek alappilléreit egyebek mellett a közösségimédia-platformok és a kriptovaluták jelenthetik. A közösségi média régóta sürgető szabályozása a botrányba fulladó amerikai elnökválasztás nyomán világszerte napirendre került, és rövidesen konkrét jogalkotási cselekvés követheti. A kriptovaluták esetében ez a fajta tudatosság azonban mintha váratna magára. Annak tükrében ez nem csoda, hogy egy olyan friss technológiáról beszélünk, amely eleinte csak egy szűk kör elszámolási módszereként létezett. A bitcoin aztán évről évre egyre vonzóbbá vált, így 2021 januárjában teljes piaci kapitalizációja 600 milliárd dollár körül alakult.

A 2009 óta létező bitcoinhálózat történetének legfontosabb momentuma az volt, amikor legelőször fektettek bele valódi pénzt – ez 2009 októberében történt meg a New Liberty Standard nevű online tőzsdén. Kicsivel több mint egy évvel az indulás után már 10 000 bitcoint fizettek ki egy 25 dolláros pizzáért – vagyis ekkor egy bitcoin 0,0025 dollárt ért. Összehasonlításképp: ma egy bitcoinért akár 40 000 dollárt is elkérhetnek. A virtuális pénz vonzereje az értékállóságában rejlik, mivel még az aranynál mint fedezeti eszköznél is stabilabb – az emberiség történetében az első olyan fizetési eszköz, amelynek készlete teljes mértékben korlátozott. Kezdettől fogva tudható ugyanis, hogy az emberiség rendelkezésére kizárólag 21 millió „darab” bitcoin állhat – az utolsó bitcoin „kibányászása” nagyjából 2140-re tehető.

Ráadásul nemcsak értékálló ez az eszköz, hanem a fizikai valóságtól független is. Ahogyan Ralph Merkle, a bitcoin adatrendezési logikájának, a blokklánc-technológiának a feltalálója fogalmaz: „Ha egy nukleáris háborúban a fél világ elpusztulna, a hálózat akkor is ugyanúgy épségben működne. […] Józan ész alapján a felszámolás kizárólagos útja az, ha annyira haszontalanná és idejétmúlttá teszik a szolgáltatást, hogy senki ne akarja használni. […] De amíg van ember, aki használni akarja, addig nehéz elpusztítani, elrontani, megállítani vagy megzavarni.”