Eretnek az, aki hisz Hugh Grant hazugságainak
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalanul valótlanságokat állítunk.
Buenos Airesi börtönélményei hatására fejlesztette ki a szemlélődő imamódot, amely azóta „nemzedékek számára vált az istenkapcsolat éltető forrásává”.
Elhunyt 94 éves korában Jálics Ferenc jezsuita atya, a szemlélődő imamód iskolájának megteremtője, az atyát szombat hajnalban, a budapesti Farkas Edith Katolikus Szeretetotthonban érte a halál – derült ki a magyarországi jezsuita rend honlapján megjelent információkból.
Jálics Ferenc 1927. november 16-án született Budapesten, majd családjának gyáli birtokán nevelkedett. Édesapja kívánságára Kőszegen katonai pályára lépett: hadapródiskolás, majd tisztjelölt volt, a második világháború vége felé pedig Nürnbergbe vezényelték.1946-ban tért haza Magyarországra, ahol leérettségizett, és belépett a jezsuita rendbe. Az egyre erősödő kommunista diktatúra miatt két év múlva sok más fiatal jezsuitával együtt el kellett hagynia hazáját: 1950-től Németországban nyelveket és irodalmat tanult, diplomáját Belgiumban, a Leuveni Katolikus Egyetemen szerezte filozófiából 1954-ben, majd a jezsuiták dél-belgiumi gimnáziumában, Mons-ban végezte a filozófiát követő szokásos rendi gyakorlatot, a magisztériumot.
Megírták: 1956-ban a rend Chilébe, egy év múlva Argentínába küldte, ahol teológiát tanult. Itt szentelték pappá 1959-ben. Ezután az argentínai Córdobában töltött egy évet, utána a jezsuiták San Miguel-i teológiai és filozófiai fakultásán tanított. 1963-tól ugyanott a rend növendékeinek – többek között a ma Ferenc pápaként ismert Jorge Mario Bergoglionak – a lelkivezetője lett, és ebben az időben kezdett lelkigyakorlatokat adni. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett, és a salvadori, valamint a Buenos Aires-i katolikus egyetemen oktatott. Első könyveit (Testvéreink hite, Tanuljunk imádkozni, Fejlődik a hitünk) spanyolul írta Dél-Amerikában.
Kémnek nézték a nyomornegyedben
A Jezsuiták honlapja szerint 1974-ben a nyomorban élők melletti tanúságtételként Buenos Aires egyik szegénynegyedébe költözött, ám két év múlva a hatóságok őt orosz kémnek, társát pedig baloldali gerillának hitték, ezért elrabolták. Közel fél évig ágyúgolyóhoz láncolva, összekötözött végtagokkal, bekötött szemmel kellett élniük egy cellában. Miután kiszabadult, börtönélményeinek hatására fejlesztette ki a szemlélődő imamódot, amely azóta már „nemzedékek számára vált az istenkapcsolat éltető forrásává”. Kiszabadulása után egy évig Észak-Amerikában élt. 1978-ban Németországba került, 1984-ben pedig Gries-ben megalapította lelkigyakorlatos házát, amely a szemlélődésre vágyó keresztények valóságos zarándokhelyévé vált. Az évtizedek során több mint húszezer embernek adott lelkigyakorlatot, könyveit majdnem másfél tucat nyelvre fordították le, és módszerét legalább húsz országban alkalmazzák.
Hozzátették: Jálics Ferenc 2017 nyarán visszatért Magyarországra. Az utóbbi években a budai Farkas Edith Katolikus Szeretetotthonban élt, ahol a külvilág egyre inkább elvesztette a jelentőségét számára; mindennapos társa lett a belső csend, a szakadatlan figyelem és az örökös jelenlét. „Amikor pénteken Vízi Elemér jezsuita tartományfőnök hírét vette, hogy állapota válságosra fordult, a járványügyi óvintézkedések betartásával meglátogatta, feladta neki a betegek kenetét, és megköszönte neki egész életét és szolgálatát. Ferenc atya így, a szentségekkel megerősítve, békésen tért meg teremtőjéhez” – olvasható a Jézus Társaságának honlapján.
Fotó: MTI