A magyar képviselő, Németh Zsolt kiemelte a régió lehetőségeit, hozzátéve, hogy Közép-Európa nagyot tud ugrani.
A koronavírus miatt ez az első hibrid esemény a konferencia történetében, a résztvevők egy része Przemyślből és Krasiczynból jelentkezik be, míg a konferencián megszólaló és felszólaló döntéshozók egész Közép-Európát behálózzák.
Tervben a V4-es parlament
Marek Kuchciński az elején elmondta, hogy 30 év nem sok egy nemzet életében, azonban a közép-európai nemzetek sikerre vitték a Visegrádi Csoportot, szuverenitást, valamint a kommunizmus utáni újjáépítést is. A Szejm külügyi bizottság elnöke hozzátette, hogy Przemyślben 4 éve avattak emlékművet a V4-es együttműködésnek, a mai napon pedig a közös parlamenti és nemzetek közötti együttműködésnek állítanak emléktáblát, a parlamenti együttműködések és országaink jó kapcsolatai ugyanis gyümölcsözőek. Kuchciński arra is rámutatott, hogy a V4-es parlament megalapításának eszméje több éve vita tárgya, de lassan mozdulhatunk ebbe az irányba, ezúton pedig felajánlotta, hogy V4-es parlamenti klubokat hozzunk létre, amelyhez az összes érdeklődő parlamenti képviselő csatlakozhat.
Európa egyesítése nem fejezhető be a régió csatlakozásával
Németh Zsolt Magyarországról elmondta, hogy a V4-ek egy egyedülálló sikertörténet, amelyet széleskörű pártpolitikai és regionális konszenzus övez. Németh szerint fontos, hogy minden országban fenntartsuk ezt az együttműködést, ugyanis 30 éve volt egy világos identitása a V4-eknek: a kommunizmus megdöntése és a rendszerváltozás. Rámutatott, hogy a szövetség jóval idősebb 30 évnél, ugyanis 685 éves ez az együttműködés, amely a visegrádi királytalálkozóval kezdődött, és továbbra is küzdenie kell a régiónak az érdekérvényesítés területén. Németh szerint kritikus stádiumban van a közép-európai építkezés, a V4 pedig ennek a motorja; az infrastrukturális fejlesztések nagyon fontosak, amiben Magyarország jól teljesít, ugyanis hamarosan átadásra kerül a Miskolc-Kassa autópálya. Az európai uniós Green Deallel kapcsolatosan Németh kiemelte a régió lehetőségeit, „Közép-Európa nagyot tud ugrani”.
„Európa egyesítése nem fejezhető be a mi csatlakozásunkkal” – zárta mondandóját Németh Zsolt, aki szerint fontos a szolidaritás és az EU bővítése.
Jaroslav Bžoch Csehországból elmondta, hogy az országaink 30 év alatt sokat tudtak elérni és hogy sokak azt gondolták, az EU és NATO csatlakozással vége lesz a V4-nek, azonban ez nem így lett. Bžoch szerint fontos az információcsere, a parlamenti együttműködés szorosabbra fűzésével pedig nemcsak mi nyerünk, hanem az EU is, hiszen a V4-ek tudnak valami újat ajánlani. Az önkormányzati együttműködéssel kapcsolatban Bžoch kiemelte, hogy ha sikeres a szomszédos régiók együttműködése akkor lehet bővíteni is, fejlesztés és fókusz szükséges.
Nem kell mindenáron összetartani, mindig lesznek saját érdekek
„37 évvel idősebb vagyok, mint a V4-ek” – kezdte mondandóját Peter Osuský Szlovákiából, elmesélve, hogy akkor is, amikor a vasfüggönyön túl voltunk, akkor is együtt éltünk, „értem az önök nyelvét, az önök örömét, a határvidéken nőtem fel, láttam a lengyel filmeket és lakodalmakat”. „30 éves voltam amikor megnyílt a magyar határ, jöttek a változások és ma már más időket élünk” – mondta Osuský, aki kiemelte, hogy az európai uniós tagságunk egy olyan dolog, amelynek nincs alternatívája. Osuský szerint a történelem során regionális szövetségek alakulnak ki, természetes módon segítünk egymásnak, V4 tekintetében pedig minden együttműködést érdemes támogatni, vannak azonban közös érdekeink és vannak különbségek is. Osuský egy régi szöveget hozott példának, amelynek apropóján elmondta, hogy a népek és nemzetek közötti viszonyok nem a bizalomra épülnek, mindig a saját érdekeink után megyünk és bár úgy tűnik ez a mai alkalmon furcsa, amikor Európára néz nagyon érzelmes viszonyokat lát.
„Ne higgyük azt, hogy mindenáron muszáj összetartani, mindig is lesznek saját érdekeink, amik más szövetségeket szülnek, de a legtermészetesebb szövetségesünk mégiscsak a V4-ek” – mondta Osuský,
kiemelve, hogy ne éljünk rózsaszín világban, ne mondjunk patetikus beszédeket, ugyanakkor ahol az értékekre és érdekekre alapozva szövetséget tudunk alkotni, ott szövetséget kell alkotni, közös Európát kell építeni – mindig lesznek azonban érdekellentétek is.
A lengyelek nem teljesen elégedettek a magyar külpolitikával
Bogdan Klich (Lengyelország) szerint a V4 egy eszköz volt, egy kommunikációs eszköz, a NATO és EU csatlakozás során, amely idővel egy együttműködési aspektust is kapott, amit infrastrukturális síkon kell fejleszteni. Nemzetközi viszonylatban elmondta, hogy nincsen sem politikai, sem gazdasági expanziónak helye a Kreml részéről, ami megengedhető Közép-Európában, ezen a ponton pedig kritikával illette Magyarországot, ugyanis szerinte ma Magyarországon nyitva vannak a kapuk Vlagyimir Putyinnak, ezeket pedig le kell zárni.
„A V4-es szövetségnek Ukrajnával kell kiegészülnie, Ukrajna szövetséges kell hogy legyen” – emelte ki Klich,
aki szerint a V4 demokratikus vívmányai és a piacgazdaság pozitívum a rendszerváltozáskor, ma pedig támogatni kell a demokráciát és ellenezni annak elépítését, „ebben a Biden adminisztráció nagyon sokat tud segíteni”. Klich szerint az Orosz Föderáció ellen szankciókat kellene alkalmazni, illetve támogatni kell a szabadságpárti és függetlenségi mozgalmakat Belaruszban.
A beszélgetés zárásaképpen a résztvevők deklarálták, hogy a közös parlamenti együttműködés hasznos és szorosabbra fűzik a szálakat a jövőben.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Ha valaki a magyar–lengyel barátságot professzionális szinten ápolná, akkor 2026 őszétől levelező tanrendben is megszerezheti az ehhez szükséges ismereteket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lengyel szakán. Németh-Marton Orsolyát, az egyetem lengyel tanszékének megbízott vezetőjét a képzés mellett a január 22-i nyílt napról is kérdeztük.
Erős kritikákat kapott Pozsonyban az Unió energiapolitikája.
A visegrádi országok szerint a gazdák pénzét és megélhetését áldozná fel az uniós agrárpolitika.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Mi jellemzi ma Lengyelország belpolitikáját? Milyen hatással vannak az ott zajló változások a V4 együttműködésre? Többek között erre keresték a választ a Danube Institute Varsótól Budapestig: Lengyelország stratégiája a közép-európai egységért című rendezvényen.
A Politico szerint egyre markánsabbá válhat a brüsszeli irányvonalat bíráló blokk.
A magyar tenger partjainál ismét látványos jéghalmok alakultak ki, a holland bevándorlási hivatalnak tetemes kártérítést kellett fizetnie menedékkérőknek, Ukrajna és nyugati partnerei érdekes lehetőségekkel számolnak. Ezek voltak a szerdai nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
