A Politico szerint Putyin nyerte a román választást, még a NATO-t is szóba hozták
A brüsszeli lap szerzője próbálja megérteni miért fordult Románia lakossága a liberálisok helyett a radikális jobboldaliak felé.
Jóváhagyta a bukaresti szenátus hétfőn azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely 2019 decemberében megszüntette a Román Forradalom Intézetét.
A Klaus Iohannis államfőhöz közel álló Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkori kisebbségi kormánya a történelmi események harmincadik évfordulóján üzent hadat a Ion Iliescu által vezetett intézménynek, de a tavaly év végi választásokig parlamenti erőfölénnyel rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) - amelynek Iliescu sokáig tiszteletbeli elnöke volt - mindent elkövetett, hogy megmentse az intézményt.
Az azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeletek utólag a parlament elé kerülnek, amely megerősítheti, módosíthatja vagy elvetheti azokat. Az akkori szociáldemokrata szenátusi többség tavaly júniusban még 76-44 arányban a kormányrendelet elutasításáról (a Román Forradalom Intézetének megmentéséről) döntött,
előbb az alkotmánybírósághoz fordult, majd miután az elutasította óvását, visszaküldte a jogszabályt megfontolásra a parlamentbe.
Elhanyagolható eredmények
A tavaly decemberi választások nyomán megváltozott összetételű szenátus a hétfői szavazáson már 80-54 arányban jóváhagyta a sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabály indoklása szerint a Román Forradalom Intézete elhanyagolható eredményeket tud felmutatni a ráfordított közpénz mértékéhez képest. Az Orban-kormány ugyanakkor azt is felrótta, hogy az intézet "politikai platformként" működött, saját "forradalomértelmezését" népszerűsítő rendezvényeivel pedig azokat az ügyészségi vizsgálatokat igyekezett ellentételezni, amelyek nyomán emberiesség elleni bűncselekmények vádjával 2019-ben bíróság elé állították többek között Ion Iliescu volt román elnököt is.
Az intézetet azzal a deklarált céllal hozták létre 2004-ben, hogy tudományosan elemezze politikai, gazdasági és társadalmi síkon az 1989-es román forradalom előzményeit, történéseit és következményeit.
Ion Iliescu, mellett Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu volt miniszterelnök-helyettes.
Az ügyészek 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezéséért állították bíróság elé Ion Iliescu volt államfőt, a hatalmat 1989. december 22-én magához ragadó Nemzeti Megmentési Front volt vezetőjét és két másik vádlottat, de tavaly ősszel a legfelsőbb bíróság több bizonyítékot érvénytelenített, és a vádirat kijavítására kötelezte a katonai ügyészséget.
(MTI)
Címlapkép: A román parlament bukaresti ülésterme. Fotó: MTI