Vakcinabotrány: kiakadt Brüsszelre Észak-Írország

Arlene Foster felhívásának előzményeként az Európai Bizottság előző este kiterjesztette Észak-Írországra is a koronavírus elleni oltóanyagok exportjára bejelentett uniós ellenőrzés hatályát, életbe léptetve a protokoll 16. cikkét, amely kivételes helyzetekben felülírhatja a protokoll előírásait. Az exportellenőrzés bejelentésének előzményeként a két legnagyobb gyártó, az AstraZeneca és a Pfizer is azt közölte, hogy gyártási problémák miatt késhet az EU-val kötött vakcinaszállítási megállapodások teljesítése az első negyedévben. A 16. cikkely életbe léptetését, amely az exportellenőrzés hatályát Észak-Írországra is kiterjesztette, az Európai Bizottság rövid időn belül visszavonta, miután Boris Johnson telefonon sürgősségi egyeztetést tartott Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével és kifejezésre juttatta London súlyos aggályait az uniós lépéssel kapcsolatban.    

A bizottság jelezte, hogy „hiba csúszott” az oltóanyag exportellenőrzési rendszeréről szóló rendelet szövegébe, és a testület ezt hamarosan korrigálja. De a cikkely rövid életű alkalmazása is komoly felháborodást keltett Londonban, Belfastban és Dublinban is, mivel a protokoll e kitételének életbe léptetése elvileg lehetővé teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán. Ezen a 499 kilométeres határszakaszon az észak-írországi rendezési folyamat egyik legfontosabb vívmányaként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs. A Brexit-megállapodáshoz csatolt észak-írországi protokoll célja éppen az, hogy ne is legyen szükség az újbóli ellenőrzésre, annak ellenére sem, hogy a Brexit óta ez az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára. E kiegészítő szabályozáshoz elsősorban az Európai Unió ragaszkodott a Brexit-tárgyalások során, az ír kormány álláspontját képviselve.   

Az észak-ír miniszterelnök „ellenséges cselekedetről” beszél

Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a többségi britpárti unionista mozgalom legnagyobb erejének, a Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) a vezetője a BBC rádiónak nyilatkozva szombaton „ellenséges cselekedetnek” nevezte a 16. cikkely életbe léptetését. Foster kijelentette: a történtek is bizonyítják, hogy a Brexit-megállapodás észak-írországi protokolljának egésze "használhatatlan", és más megoldással kell felváltani. A belfasti kormány vezetője arra is felszólította Boris Johnsont, hogy London a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomban tapasztalt fennakadások orvoslására, vagyis az Ír-tengeren létrejött vámhatár felszámolására léptesse életbe a 16. cikkelyt.    

Arlene Foster ezzel arra utalt, hogy az észak-írországi protokoll alapelvei szerint Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes, főleg áruforgalmi szabályozási elemeivel, és bár továbbra is az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionál. Ennek velejárója az – és ezt a DUP mindig is hevesen bírálta –, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzésnek alávetni, és kezdetben ez átmeneti ellátási fennakadásokhoz vezetett Észak-Írországban. Ez a megoldás az ára ugyanakkor annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és Írország határán kell elvégezni, és az áruforgalom továbbra is akadálytalanul áramolhat át az ír szigetet elválasztó határon.    

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. Szombaton Simon Coveney ír külügyminiszter is bírálta az Európai Bizottság eljárását. Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott: az észak-írországi protokollba „nem szabad könnyű kézzel belepiszkálni”, mivel ez nehezen kivívott, a béke és a kereskedelem védelmét szolgáló kompromisszum.

(MTI)

Fotó: MTI