Orbán után szabadon – minden korábbinál szigorúbb lesz a holland migrációs politika
Wildersék kormánya bemutatta az új migrációs politikai alapvetéseket.
Hollandiában január 23-án kijárási tilalmat hirdettek, amelynek kapcsán országszerte demonstrációk törtek ki. A vandalizmussal együtt járó zavargások során több száz embert vettek őrizetbe, s az elharapózó agresszió kapcsán több prominens politikus is aggodalmát fejezte ki.
Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, egyre több európai országban szerveznek megmozdulásokat a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések ellen.
Hollandiában az osztrák és az olasz demonstrációkkal ellentétben nem a béke jellemezte az utóbbi napok megmozdulásait. Amszterdam belvárosában megközelítőleg kétezer ember gyűlt össze előzetes engedély nélkül, hogy közösen tiltakozzanak a kormány által kilátásba helyezett további járványügyi szigorítások bevezetése, illetve a tervezett oltókampány ellen.
A demonstráció Hollandiában sem volt kormányellenes szlogenektől mentes, mivel a Mark Rutte kormányfő múlt héten lemondott, így a kormányválság helyzete tovább erősítette az indulatokat. A tüntetést végül csak vízágyú és lovasrendőrök segítségével sikerült feloszlatni.
Az országban január 23-tól február 10-ig este 21 órától korahajnalig kijárási tilalom lépett érvénybe. Az új intézkedés bevezetésének első napján,
amely szinte teljesen megsemmisült a lángok között.
Tegnap, január 24-én, nagyobb csoportosulások gyülekeztek a fővárosban és Eindhovenben, ahol a tömegoszlatás keretében a rendfenntartók vízágyúkkal, könnygázzal, lovasrendőrökkel és rendőrkutyákkal oszlatták a tiltakozó tömeget. Mindemellett a kijárási tilalom kezdetén legalább további tíz holland városban törtek ki erőszakos demonstrációk (csak a fővárosban, Amszterdamban, ahol sajtóhírek szerint a polgármester rezidenciájának őrzését is megerősítették, a rendőrök nagyjából 200 főt vettek őrizetbe).
A tüntetők a rendfenntartókat kövekkel dobálták meg, autókat borogattak, városszerte tüzeket gyújtottak, de számos helyen került sor arra is, hogy pirotechnikai eszközökkel fordultak a rendőrök ellen. A folyamatosan eszkalálódó erőszak odáig vezetett, hogy az egyik városban a katonaságot is be kellett vetni.
Eindhovenben vált a helyzet a legsúlyosabbá, ahol a zavargások órákon keresztül tartottak. Eközben a tüntetők üzleteket fosztogattak, autókat, bicikliket gyújtottak fel. Enschedében a vandálok a helyi kórházat is megpróbálták megostromolni, ugyanakkor károkozás itt nem történt (mindazonáltal a kórház biztonsági őrsége a műszakváltás idejére megerősítésre került).
A zavargásokat a vezető politikusok egységesen ítélték el, ideértve azon holland politikusok is, akik a kijárási tilalmakat egyébként ellenzik. A huszonöt holland biztonsági régió vezetőjéből álló csúcsszerv elnöke – egyúttal a holland-német határhoz közel eső Nijmegen polgármestere –, félelmetesnek nevezte a történteket és igyekezett nyomatékosítani, hogy azokat nem demonstrációknak, hanem huliganizmusnak minősíti.
Ehhez a véleményhez csatlakozott Ferdinand Grapperhaus igazságügyi és biztonsági miniszter is, aki szerint a résztvevők „bűnöző magatartás”-t tanúsítottak. Eindhoven polgármestere szerint a „csőcselék” agressziója egyértelműen a zavargás szítása érdekében zajlott és a rendőrség ellen irányult. Szerinte,
Rutte miniszterelnök hétfő délelőtt adott ki rövid nyilatkozatot a történtekről: ebben nyomatékosítani kívánta, hogy a fejlemények „elfogadhatatlanok”, azokat erőszakos bűncselekménynek tekinti.
Éppen ezért kormánya a korlátozó intézkedéseken sem kíván módosítani, ugyanakkor a katonaság általános bevetése sincs napirenden. Rutte továbbá a polgármesterek, a rendőrség és a média munkatársainak tiszteletben tartására szólított fel, továbbá hangot adott annak, hogy örömmel tölti el, hogy a lakosság túlnyomó többsége tiszteli a szabályokat.
Fotó: ROB ENGELAAR / ANP / AFP
Szemlézte Dobozi Gergely