A CGIL nevű szervezet nem téved nagyot, amikor a dolgozók munkajogi státuszát igyekszik kihangsúlyozni. A brit bíróság előtt folyamatban van ugyanis egy 2017 novemberi eset, amelyben kettő, az Uberrel szerződéses viszonyban álló sofőr perli korábbi szerződéses partnerét. Yaseem Aslam és James Farrar nem kér mást a bíróságtól, mint hogy a fórum utólagosan minősítse munkaviszonnyá azt a jogviszonyt, amely nyomán ők huzamosabb ideig az Uber rendelkezésére álltak.
Az Uber védekezése szerint a két sofőr vállalkozói státuszban „működött”, miközben a két felperes szerint ők nagyon is munkaviszonyban álltak a portállal – éppen ezért a munkaviszonyból fakadó kedvezmények (például fizetett szabadság, minimálbér) is megilletik őket. Ahogy arról a BBC is beszámol, a bíróság első és másodfokon is a két sofőr javára döntött, az ügy azonban jelenleg a Legfelsőbb Bíróság asztalán várja a végső döntést.
Ha a sofőrök sikerrel járnak, az Uber fejenként 12 ezer font összegű kártérítést köteles fizetni nekik. A sor itt nem ér azonban véget: szakértők szerint, ha a perben az Uber marad alul, az felbátoríthatja mindazon brit sofőröket, akikkel a cég Aslamhoz és Farrarhoz hasonló feltételekkel szerződött.
Ha már Egyesült Királyság és Deliveroo: az Uber-ügyhöz hasonlóan vált vitássá, hogy az ételrendelési portál szerződőpartnerei munkaviszonyban állnak-e a Deliveroo-val, vagy sem. 2018-ban a brit bíróság a Deliveroo javára ítélt, mondván, hogy a portál futárjai szabadúszó magánvállalkozók (mindazonáltal Spanyolországban a bíróság a britektől eltérően, szintén a hír apropójául szolgáló Deliveroo futárjait munkavállalónak minősítette).
Fotó: JACQUES PION / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP