Diszkrimináció miatt marasztalt el az olasz bíróság egy ételrendelési platformot

Megsértette az olasz munkajogi szabályokat a Deliveroo nevű online ételrendelési platform – adta hírül a Forbes. Az olasz bírák úgy ítélték, hogy a portál által egykor alkalmazott – „Frank” fantázianévre hallgató – algoritmus hátrányos megkülönböztetésben részesített bizonyos biciklis ételfutárokat.

Az algoritmus ugyanis képtelen volt különbséget tenni aközött, hogy egy-egy futár épp miért nem dolgozik. Ez több esetben is visszásságokhoz vezetett: a portál értékelési mechanizmusa időről időre lepontozta azokat a a futárokat, akik éppen betegszabadságukat töltötték, netán épp sztrájkoltak – magyarán jogszerűen maradtak távol a munkától. 

Az algoritmus ezeket a szituációkat mégis hajlamos volt jogellenes munkabeszüntetésként értékelni, ami azért okozott hátrányt a futárok számára, mert

Bologna munkaügyi bírósága éppen ezért úgy ítélkezett, hogy a Deliveroo fejenként – tehát jogában sértett futáronként – 50 ezer euró összegű sérelemdíj megfizetésére köteles. 

Az ítélet több munkaügyi érdek-képviseleti szerint is mérföldkőnek tekinthető. A 21. század munkaerőpiacain ugyanis egyre inkább elterjedőben van ugyanis a közbeszédben csak „hakni gazdaság” (’gig economy’) kifejezéssel illetett jelenség (lásd például az Airbnb, az Uber vagy épp a szóban forgó Deliveroo működési modelljét).

Ez a modell lényegében a hagyományos munkaerőpiaci alkalmazási formáktól eltérő, azoknál sokkal rugalmasabb és személyre szabottabb munkavégzést tesz lehet lehetővé az álláskeresők számára. Ennek legfőbb hátránya épp az előbb említett előnyökből fakad:

Pontosan ezért fejezték ki elégedettségüket az olasz munkaügyi érdek-képviseleti szervek az ítélet kapcsán. A CGIL nevű szervezet például közleményében adott hangot a következőknek:

„Az ítélet precedensértékű a tekintetben, hogy Európában most rögzíti először ítélet az, hogy a Frank [nevű algoritmus] vak, ezért nem áll összhangban a biciklis futárok érdekevel, akik nagyon is emberek – emberek jogokkal” – áll a közleményben.

A CGIL nevű szervezet nem téved nagyot, amikor a dolgozók munkajogi státuszát igyekszik kihangsúlyozni. A brit bíróság előtt folyamatban van ugyanis egy 2017 novemberi eset, amelyben kettő, az Uberrel szerződéses viszonyban álló sofőr perli korábbi szerződéses partnerét. Yaseem Aslam és James Farrar nem kér mást a bíróságtól, mint hogy a fórum utólagosan minősítse munkaviszonnyá azt a jogviszonyt, amely nyomán ők huzamosabb ideig az Uber rendelkezésére álltak. 

Az Uber védekezése szerint a két sofőr vállalkozói státuszban „működött”, miközben a két felperes szerint ők nagyon is munkaviszonyban álltak a portállal – éppen ezért a munkaviszonyból fakadó kedvezmények (például fizetett szabadság, minimálbér) is megilletik őket. Ahogy arról a BBC is beszámol, a bíróság első és másodfokon is a két sofőr javára döntött, az ügy azonban jelenleg a Legfelsőbb Bíróság asztalán várja a végső döntést.

Ha a sofőrök sikerrel járnak, az Uber fejenként 12 ezer font összegű kártérítést köteles fizetni nekik. A sor itt nem ér azonban véget: szakértők szerint, ha a perben az Uber marad alul, az felbátoríthatja mindazon brit sofőröket, akikkel a cég Aslamhoz és Farrarhoz hasonló feltételekkel szerződött.

Ha már Egyesült Királyság és Deliveroo: az Uber-ügyhöz hasonlóan vált vitássá, hogy az ételrendelési portál szerződőpartnerei munkaviszonyban állnak-e a Deliveroo-val, vagy sem. 2018-ban a brit bíróság a Deliveroo javára ítélt, mondván, hogy a portál futárjai szabadúszó magánvállalkozók (mindazonáltal Spanyolországban a bíróság a britektől eltérően, szintén a hír apropójául szolgáló Deliveroo futárjait munkavállalónak minősítette).

Fotó: JACQUES PION / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Dobozi Gergely