A rituális vágás korlátozását az érintett egyházak képviselői és többek között Magyarország is bírálta
2020 decemberi ítéletével az Európai Bíróság kimondta, hogy nem ellentétes az uniós joggal az a 2017-es belga (flamand) rendelet, amely a jövőre nézve megtiltja az állatok előzetes kábítás nélküli, így tehát a vallási szertartás által előírt levágását is.
Az ítélet – csakúgy mint az alapul fekvő flamand rendelet – a zsidó és muszlim közösségek széles körű felháborodását váltotta ki. Az esetről megemlékező, a zsidó közösségek egyik jelentős portáljaként számon tartott The Jerusalem Post például így kommentálta az esetet: „A zsidó világ egyetértésre jutott a tekintetben, hogy a döntés az állatvédelmi megfontolásokra való hivatkozás gyenge álcája ellenére is akadályozza az európai zsidó közösségek életképes fennmaradását – nem beszélve az olyan alapvető értékekről, mint a vallásszabadság és az önkifejezés szabadsága. Saját főtanácsnokának ellentmondva, a bírói testület ítéletével nyilvánvalóvá tette: mindaz, ami olvasatukban „állatjogként” szerepel, nemcsak az európai zsidóság, de a muszlim közösség alapvető vallási jogainak ellenében hat.”
Ahogy az a véleménycikkben is áll, a döntés egyszerre érinti az európai zsidóságot és a muszlim közösséget, amelyet mi sem igazolna jobban, mint hogy a két vallás prominens személyiségei, Pinchas Goldschmidt és Shiekh Dr. Mohammad bin Abdulkarim Al-Issa fogalmazott meg közös nyilatkozatot, amely az ítélet által is megjelenített tendenciák visszaszorítására hív fel.
„E vonatkozásban semmiféle tilalom nem indokolható, legyen szó a halal vagy akár a kóser vágásról. (…) Az élelem kérdése hitéletünkben kiemelt szerepet játszik; ételeink elkészítésének módja vallásainkban kulcsfontosságú hittételnek számít. (…) Hasonló tilalmakat vezettek be a 2. világháborút megelőzően is, a társadalom szélére sodorva ezzel a zsidó közösségeket Európa-szerte” – áll többek között az arab és zsidó vallási vezetők közleményében.