Jól látható, hogy azon fordulatok esetében, melyek szerint „a gyermek jóllétét megfelelően figyelembe kell venni” és „a szülő elsődleges felelőssége érintetlen marad” nem épp az a szellemiség köszön vissza, amelyet az alkotmánybíróság eddig a kérdésről gondolt (még akkor sem, ha a „felelősség” kifejezés nyilvánvaló magatartási kötelezettségeket ró a szülőre).
Máshonnan közelítette az alkotmánymódosítás kérdését a Bundestag Tudományos Bizottsága, amely – tulajdonképpen a CDU / CSU politikai álláspontját megismételve – elvi éllel támadta magát a javaslatot azon az alapon, hogy a gyermekjogok különálló említése az alkotmányban a Grundgesetz alapvető szerkezetét bontja meg, megnyitva az utat ahhoz, hogy más sérülékeny embercsoportok is különálló alkotmányos védelemért folyamodjanak a Bundestaghoz (német parlamenthez).
„Gyakorta merül fel a kritika, miszerint a gyermekjogok védelmének bevezetése megsértené az Alaptörvény rendszerét. Az alapjogok alkotmányos védelme minden embert megillet. Az alkotmány mindeddig egyetlen speciális csoportos szabadságjogot sem különböztetett meg.
A gyermekjogok különálló alkotmányos szabályozása további embercsoportok védelme számára nyithatja meg az utat – a gyermekek mellett ugyanis más sérülékeny csoportok is különálló védelemért folyamodhatnak. Az emberek jogainak egységes védelmét éppen ezért megfontolni, s nem pedig elhagyni kellene.” - áll a szakértői véleményben.
A CDU-CSU-SPD-kormánykoalíciónak nincs kétharmados többsége a Bundestagban