Gondja lesz a kétharmad megszerzésével a német kormánykoalíciónak a gyermekvédelem kapcsán

A német Alaptörvény (Grundgesetz) kiegészítéséről döntött a német kereszténydemokratákból, keresztényszocialistákból és szociáldemokratákból álló kormánykoalíció (CDU/CSU-SPD). A döntés az Alaptörvénynek gyermekvédelmi rendelkezésekkel való kiegészítésével egy több mint tíz éve tartó társadalompolitikai vitára tenne pontot. 

A feltételes mód két okból sem véletlen: egyrészt, a módosítás kapcsán hátra van annak parlamenti megszavazása. Másrészt pedig maga a módosítás, annak ellenére, hogy a gyermekek alkotmányos védelmét lenne rendezni hivatott,

A német Grundgesetz 6. cikke a ugyanis a következő tétellel egészülne ki: „A gyermek alkotmányos jogait – ideértve a személyiségfejlődéshez való jogot is – figyelembe kell venni, és védeni kell. A gyermek jóllétét megfelelően figyelembe kell venni. Biztosítani kell a gyermek bíróság előtti meghallgatásával kapcsolatos jogait. A szülő elsődleges felelőssége érintetlen marad.”

A módosítás eleve azért került szóba, mert a német alkotmány 6. cikkét ma lehet úgy is értelmezni, hogy a gyermekjogok érvényesülése a szülők belátása függvényében alakul – magyarán a gyermek csupán a gyermeknevelés tárgya. Megjegyzendő, hogy a CDU / CSU szerint az alkotmánymódosítás legfeljebb is csak szimbolikus jellegű, az Alaptörvény ugyanis minden embert egyenlően véd.

A fenti jogtétellel szakértők szerint nem az a probléma, hogy a gyermekek Németország történetében első ízben kapnak alkotmányos szintű védelmet. Problémát elvi szinten az a fordulat okoz, miszerint „A gyermek jóllétét megfelelően figyelembe kell venni.” Ez a mondat ugyanis egy esetleges eljárás esetén arra jogosíthatja fel a bírót vagy a hatóságot, hogy az ügy összes körülményeit mérlegelve vegye figyelembe „megfelelően” a gyermek jogait. 

Ez a jogszabályi megoldás egy gyermekjogi aktivizmussal foglalkozó szakértő szerint egyébként nincs összhangban az ENSZ 1989-es New York-i Gyermekjogi Egyezményével, amely úgy fogalmaz, hogy többek között „a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden,

Az Egyezményt 1992 óta alkalmazzák Németországban.

A német alaptörvénybe építendő gumiszabály nemcsak az ENSZ idézett egyezménye szempontjából problémás, hanem az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaktól is eltér: „A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.” - áll a Chartában.

Az Alaptörvény és a két idézett nemzetközi jogi dokumentum közötti széttartás elviekben azért jelenthet problémát, mert így az alkotmány ahelyett, hogy a gyermekek jogainak érvényesülését segíti elő, épp, hogy alkalmat ad arra, hogy adott esetben korlátok közé szorítsák azokat.

A német alkotmánybíróság ráadásul épp ezzel ellentétes logika szerint határozott az elmúlt évtizedek során.

1968-ban rögzítette először, hogy a gyermeket is megilleti az emberi méltóság, így a személyiség szabad kibontakoztatásához fűződő jog. Később – 2008-ban – pedig úgy határozott, hogy

önálló, alapjogokkal rendelkező jogalanynak számít, a szülők pedig kötelesek a gyermek jóllétét szem előtt tartva eljárni.

Jól látható, hogy azon fordulatok esetében, melyek szerint „a gyermek jóllétét megfelelően figyelembe kell venni” és „a szülő elsődleges felelőssége érintetlen marad” nem épp az a szellemiség köszön vissza, amelyet az alkotmánybíróság eddig a kérdésről gondolt (még akkor sem, ha a „felelősség” kifejezés nyilvánvaló magatartási kötelezettségeket ró a szülőre).

Máshonnan közelítette az alkotmánymódosítás kérdését a Bundestag Tudományos Bizottsága, amely – tulajdonképpen a CDU / CSU politikai álláspontját megismételve – elvi éllel támadta magát a javaslatot azon az alapon, hogy a gyermekjogok különálló említése az alkotmányban a Grundgesetz alapvető szerkezetét bontja meg, megnyitva az utat ahhoz, hogy más sérülékeny embercsoportok is különálló alkotmányos védelemért folyamodjanak a Bundestaghoz (német parlamenthez).

„Gyakorta merül fel a kritika, miszerint a gyermekjogok védelmének bevezetése megsértené az Alaptörvény rendszerét. Az alapjogok alkotmányos védelme minden embert megillet. Az alkotmány mindeddig egyetlen speciális csoportos szabadságjogot sem különböztetett meg. 

A gyermekjogok különálló alkotmányos szabályozása további embercsoportok védelme számára nyithatja meg az utat – a gyermekek mellett ugyanis más sérülékeny csoportok is különálló védelemért folyamodhatnak. Az emberek jogainak egységes védelmét éppen ezért megfontolni, s nem pedig elhagyni kellene.” - áll a szakértői véleményben.

ahhoz, hogy a vitatott alkotmánymódosítást maguk is elfogadhassák. Tekintettel azonban arra, hogy az ellenzéki pártok a módosítási javaslatot éles kritikákkal illetik, kérdésessé vált, hogy hogyan szerez a három párt további szövetségeseket a javaslat elfogadására.

A német szabadságpárt (FDP) aggodalmát fejezte ki a módosítással kapcsolatban, miszerint az jelentős beavatkozást jelent a családok életébe. A szélsőjobboldali AfD elvi alapon utasítja el az alkotmánymódosítást, de kritikát fogalmaztak meg a Zöldek, és a baloldal (die Linke) is, akik szerint a kormánykoalíció „gyenge” kompromisszumot kötött.

Fotó: Odd ANDERSEN / AFP

Dobozi Gergely