Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
A reform 2025 májusától lép életbe.
A bíróság szerint mégis meg kell tartani februárban a koronavírus járvány miatt elhalasztott katalán választásokat.
A közérdekre hivatkozva felfüggesztette a katalán parlamenti választást május 30-ára halasztó kormányhatározatot a katalán felsőbíróság (TSJC) pénteken közzétett nem jogerős ítéletében, amely szerint a választást az eredeti időpontban, február 14-én kell megtartani. A végleges jogerős döntést a jogszabályi előírásokban szereplő határidők szerint február 8-áig kell meghoznia a bíróságnak, csakhogy a választás előtti kampányidőszak egy hét múlva kezdetét veszi.
A bíróság előzetes határozatában úgy értékelte, hogy a katalán kormány a szavazás februári időpontjának kitűzésekor is tisztában volt a fennálló egészségügyi helyzettel. Érvelése szerint a halasztás érintené a demokratikus intézmények működését, mivel a tartományt jelenleg korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvivő kormány irányítja, de az egészségügyi krízis naponta hatalmas jelentőségű döntések meghozatalát igényli, különös tekintettel az alapvető jogok korlátozására.
„Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetnek lényeges változások mostantól február 14-éig akár a szükségállapotot szabályozó normákban, akár az egészségügy területén a járvány kedvezőtlen alakulásából következően” – írta a bíróság arra utalva, hogy még felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek indokolhatják a választás elhalasztását.
a spanyol központi kormány egészségügyi minisztere, aki a Katalán Szocialista Párt (PSC) jelöltje a katalán elnöki posztra.
a szavazatok 23,9 százalékával, azonban a parlamentbe várhatóan bejutó három katalán függetlenségi párt képes lehet kormányzóképes többség kialakítására a 135 fős törvényhozásban.
Katalóniában azután írtak ki előrehozott tartományi parlamenti választásokat, hogy tavaly szeptember 28-án a spanyol legfelsőbb bíróság eltiltotta közhivatal betöltésétől Quim Torra elnököt.
A függetlenségi politikust azért ítélték el, mert nem tett eleget a központi választási bizottság (JEC) utasításának a 2019-es tavaszi országos parlamenti választásokat megelőzően, és többszöri felszólítás ellenére sem távolíttatta el a középületekről a politikai szimbólumokat a kampányidőszakban. A választási bizottság szerint ugyanis a sárga szalagok és transzparensek kihelyezésével, amelyek a 2017-ben bebörtönzött katalán függetlenségi vezetők támogatását jelképezték, az elnök megsértette a közintézményekre vonatkozó politikai semlegesség elvét.
Quim Torra az engedetlenség bűncselekménye miatt nemcsak politikai tisztségét vesztette el, hanem 30 ezer eurós (10,9 millió forint) pénzbüntetést is fizetnie kellett.
(MTI)