A szervezet szerint a hatóságok túlságosan lassan cselekedtek a migránsok megmentése érdekében.
Olaszországot felelősség terheli több mint 200 migráns haláláért egy 2013-as hajóbaleset során a Földközi-tengeren, mivel a hatóságok túlságosan lassan cselekedtek megmentésük érdekében – erre a megállapításra jutott szerdán nyilvánosságra hozott határozatában az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága.
Az említett év október 10-én Olaszország nem reagált azonnal a több mint 400 migránst szállító, süllyedő hajóról érkező segélyhívásra, annak ellenére, hogy a közelben tartózkodott az olasz haditengerészet egyik hajója – írta döntésében az ENSZ-testület.
A túlélők panaszt nyújtottak be
A szerencsétlenségben hozzátartozóit elveszítő négy túlélő – három szíriai és egy palesztin állampolgár – panaszt nyújtott be a polgári és politikai jogokat vizsgáló Emberi Jogi Bizottsághoz.
A 18 független szakértőből álló ENSZ-testület arra a megállapításra jutott, hogy Olaszország nem tett eleget a migránsok megmentése érdekében. „Olaszország kései cselekvése közvetlen hatással bírt arra, hogy emberek százai vesztették életüket” – fogalmazott egy közleményben Hélene Tigroudja, a bizottság tagja.
Olaszországnak jóvátételt kell fizetnie
A testület határozata szerint Olaszországnak teljes jóvátételt kell szolgáltatnia azoknak, akiknek jogait megsértették, számon kell kérnie a felelősöket és meg kell akadályoznia a hasonló incidenseket.
A főként szíriai menekülteket szállító halászhajó azután süllyedt el, hogy lövést adott le rá egy berber zászló alatt közlekedő hajó nemzetközi vizeken. Az olasz hatóságok a segélyhívásokat a máltai hatóságokhoz irányították. A máltai járőrhajó megérkezésekor a csónak már elsüllyedt, több mint 200 ember, köztük 60 gyerek a vízbe fúlt. A helyszíntől körülbelül egy óra hajózásra tartózkodó olasz haditengerészeti hajót később bevetették, de csak a máltai hajó megérkezését követően.
(MTI)
(A kép illusztráció. Forrása: MTI/EPA/José Sena Goulao)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Levelet írt az Európai Bizottság elnöke.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana az orosz állami vagyon elvétele és Ukrajnának adása? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.
Elemzésünkben nyolc online hírportál – az Index, a HVG, Mandiner, a Telex, az Origo, a 24.hu, a Pesti Srácok és a Magyar Hang beszámolóit hasonlítottuk össze, sajtókörkép következik.
Mindenki értetlenül áll a történtek előtt.
A miniszterelnök nem finomkodott: szerinte az EU-ban megszűnt a jogállamiság, a bürokraták szabálytalanul nyúltak az orosz vagyonhoz, a NATO főtitkára pedig nyíltan a béke ellen dolgozik. Orbán Viktor szerint a veszély most már Nyugatról is fenyeget.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
