Brit bíróság: Julian Assange nem adható ki az Egyesült Államoknak

A brit kormány nem adhatja ki az Egyesült Államoknak Julian Assange-t – így döntött nem jogerős hétfői végzésében az eljáró londoni bíróság.

A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját az amerikai bűnüldöző hatóságok bizalmas amerikai kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt körözik, és kérték kiadatását Londontól. Az ausztrál állampolgárságú, 49 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. A londoni központi büntetőbíróság azonban hétfőn kihirdetett határozatában kimondta, hogy Julian Assange nem adható ki az amerikai hatóságoknak. A tanácsvezető bíró a döntés indoklásában közölte: reális kockázatot lát arra, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el.

A végzés szerint az amerikai kérvény alapján, szigorúan jogi szempontból elrendelhető lenne Assange kiadatása. Mindazonáltal depressziós, a jövőjétől rettegő emberről van szó, és a teljes elszigeteltség körülményei közepette, a jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy Assange nem vet véget életének – áll a londoni bíróság hétfői végzésében. Védői szerint a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik. Az amerikai hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy Assange-nak kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel 4-6 évet kellene rács mögött töltenie. Az Egyesült Államoknak 14 napja van a fellebbezés benyújtására, és az amerikai kormány már korábban közölte, hogy a kiadatás megtagadása esetén ezt meg is teszi.

Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését. Julian Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-t Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak. Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet.

A tavaly februárban kezdődött kiadatási eljárásban az amerikai kormány  jogi képviselője kifejtette, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat. Az amerikai kormány jogi képviselője szerint nem lehet a szólásszabadsághoz fűződő joggal igazolni mások életének és személyi biztonságának közvetlen veszélyeztetését. Jogi szakértők egyöntetű véleménye szerint Assange kiadatási ügye a fellebbezési eljárások miatt jó eséllyel évekig elhúzódik.

(MTI)

(Fotó: Stella Moris, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítójának, Julian Assange ausztrál oknyomozó újságírónak az élettársa (k) az Assange kiadatásával kapcsolatos tárgyalását követő ítélethirdetésre érkezik Londonban 2021. január 4-én. MTI/AP/Kirsty Wigglesworth)