A terrorszervezet nem tűnt el, csak átalakult.
Kormánykatonákat és családtagjaikat szállító buszon és autókon ütöttek rajta az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei a Szíria középső részén fekvő Hama tartományban, 15-en meghaltak, az áldozatok között civilek is vannak – jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSHD) hétfőn.
A szíriai polgárháború eseményeit nyomon követő szervezet szerint a Hama északi részén, a Rakkába vezető Vádi Azíb települése mellett vasárnap végrehajtott támadásban három civil, valamint a rezsimmel szövetséges négy milicista is meghalt. A SANA szíriai állami hírügynökség tájékoztatása szerint a támadásban kilenc civil vesztette életét.
Jóllehet a dzsihadisták egyelőre nem jelentkeztek a rajtaütés elkövetőiként, az Aamák nevű „hírügynökségükön” keresztül korábban már jelezték: ők hajtották végre azt a december 30-i támadást, amelyben egy szintén katonákat és családtagjaikat szállító busz 39 utasát mészárolták le az iraki határ melletti Deir-ez-Zór tartományban.
Noha 2019 márciusában kiűzték őket a polgárháború sújtotta országból, a terroristák továbbra is követnek el rajtaütéseket a kormányerők ellen, különösen az ország nehezebben megközelíthető, sivatagos részein.
(MTI)
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Bár az Iszlám Államot Szíriában jelentősen meggyengítették, nem semmisítették meg teljesen.
Az arab államok azzal vádolják a zsidó államot, hogy kihasználja a zűrzavaros helyzetet saját hatalma növelése érdekében.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
