A skót függetlenségért kampányolók szerint az 1921-es angol-ír egyezmény értelmében az Egyesült Királyságot alkotó nemzetek bármelyike távozhat, így a precedens értékű szerződést akár egy újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához is fel lehetne használni.
Sajátos ultimátumot kíván adni a skót regionális kormányt vezető Skót Nemzeti Párt (SNP) egy része a központi brit kormányzatnak. A devolvált skót kormányt irányító SNP végrehajtó bizottságához, Chris McEleny tanácsnok által benyújtott tervezet szerint 2021. március 31-ig adnának haladékot brit kormánynak, hogy járuljon hozzá az újabb skót függetlenségi népszavazás lefolytatásához. Ellenkező esetben a 2021. május 6-ra tervezett skót parlamenti választást követően, a megválasztásra kerülő és várhatóan függetlenségpárti többség birtokában a Skót Parlament írná ki a népszavazást.
Joanna Cherry, az SNP igazságügyi kérdésekért felelős parlamenti képviselője is előállt egy javaslattal a függetlenségi népszavazás központi elutasítása esetére. A képviselő arra emlékeztet, hogy 1918-ban az ír területen elsöprő többségbe kerültek a nacionalista erők, és akkor népszavazás nélkül, a brit államot alkotó nemzetek közötti szerződéssel vált ki Írország az Egyesült-Királyságból. Hangsúlyozta azonban, hogy több mint 100 évvel ezelőtti véres eseményekkel szemben Skócia békés úton képzeli el a kiválást.
Ehhez pedig Cherry szerint Skóciának joga van, mivel
miután a függetlenséget támogató képviselők többsége megnyeri a választást az adott nemzetrészben. Vagyis az idén százéves szerződés jogi és alkotmányos értelemben egyértelmű precedens, amit lehet és kell alkalmazni a skót függetlenség eléréséhez.
Nicola Sturgeon, skót kormányfő még nem állt be az új javaslatok mögé, nyilatkozataiban április végére ígérte a népszavazáshoz szükséges törvényszöveg előkészítését. Azonban nem zárta ki a skót parlament által kiírandó népszavazás kapcsán az előzetes jogi megmérettetés lehetőségét,
A január 24-re összehívott országos SNP küldöttgyűlés tárgyalja majd a függetlenség eléréséhez szükségesnek ítélt stratégiai és taktikai lehetőségeket.
A skót kormányfő helyettese reagált a függetlenségi törekvéseket elítélő kormánypárti megnyilvánulásokra. John Swinney úgy véli, hogy a koronavírus legyőzése most ugyan prioritást élvez, de nem lehet fontosabb az alkotmányos kérdéseknél. Álláspontjuk szerint a függetlenségi népszavazás lebonyolítása pontosan azért lenne fontos, mert az lehetőséget adna arra, hogy a koronavírus legyőzését követően helyben, a skót emberek döntsenek a gazdaság újjáépítéséről.
A kérdéskörben megnyilatkozó és a Munkáspártot vezető Keir Starmer szerint nem működik a status quo Skóciában. A devolvált területek hatásköreinek bővítésével alapvetően egyetértő pártpolitikus szerint egy skót függetlenségi népszavazás nagyon megosztó lenne a társadalom egészére és gazdasági szempontból is. Ugyanakkor jelezte, hogy a Boris Johnson által a következő skóciai népszavazásra felvázolt közel 40 éves időtávval sem ért egyet.
Gergi-Horgos Mátyás
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Még az érintett férfi sem számított ekkora érdeklődésre.
A jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákkal megtámogatott tervet az Egyesült Államok is támogatja.
Egy új törvényjavaslattal újra összehangolnák a brit és az uniós jogot.
Yvette Cooper brit külügyminiszter elmondta a nagy semmit, csatlakozva az uniós nyilatkozatokhoz.
A brit bíró szerint „jelentős mértékű beavatkozás történt a felperes magánéletébe”.
Nem először szabotálná el a békefolyamatot Nagy-Britannia.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
