A bolgár szakértő továbbá megjegyzete, hogy téves az a nézet, miszerint Kína jobban kezelte a járványhelyzetet, mint a nyugati demokratikus államok. A védekezésben ugyanis az ázsiai demokráciák is jobban teljesítettek, vagyis a politikai szintű általánosítás nem állja meg a helyét.
Valójában kulturális különbségek döntöttek, mivel az ázsiai kultúrkörben a kollektív érdek sokkal nagyobb hangsúlyt kap,
így a társadalmakon belül az emberek egyébként is hajlamosabbak az egyéni érdekek elé helyezi a közös célokat.
Európán belül a közép-európai országok tavaszi sikere alapvetően nem függ össze a központosított állami működéssel: a döntő tényező a járvány megjelenésének ideje volt. Egyes országokban már azelőtt nagyon szigorú korlátozásokat léptettek érvénybe, hogy a járvány komolyabban elterjedt volna. Ahol a járvány első hulláma nem okozott kirívóan magas halálozási arányt, ott a lakosság nyárra már nem vette olyan komolyan a járvány fenyegetését, a kormányok így a gazdasági szempontok szerint alakították a korlátozásokat. Ugyanakkor ahol súlyos volt az első hullám, ott a lakosság sokkal inkább elviselte a korlátozásokat ősszel.
Krastev végül arra is kitért, hogy a járvány az európai integráció további erősödését is megával hozhatja.
Az EU-t érő kritikák nem arról szólnak, hogy vissza kellene fordítani az integráció folyamatának előrehaladását, épp ellenkezőleg.
Egyrészt a tagállami szintű bezárkózás nem jelentett megoldást, hiszen egyetlen uniós állam sem lenne képes ellátni magát a közös európai erőfeszítések nélkül. Másrészt pedig a kihívások miatt komoly igényként jelentkezik arra is, hogy Brüsszel olyan egészségügyi és szociális feladatokat is átvegyen, amelyek eddig nemzetállami hatáskörben voltak.
Ennek fényében óriási eredmény, hogy az EU központilag vásárol vakcinát. Ha az uniós tagállamok elkezdtek volna egymásra licitálni, és a gazdagabb országok felvásárolták volna a szegényebbek elől az oltóanyagot, akkor az beláthatatlan feszültséghez vezetett volna. Azért viszont lehet kritizálni az Európai Bizottságot, hogy amikor a különböző cégek vakcináit előre megrendelte, akkor politikai okokból nem mert az amerikai-német Pfizer/Biontech-termékből többet előrendelni, mint a francia Sanofi vakcinájából, pedig előre lehetett tudni, hogy előbbi lesz a befutó.
Szemlézte Gergi-Horgos Mátyás