A New York Times rávilágít, hogy a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok folyamatosan növelik a brüsszeli lobbitevékenységre fordított összegeket. A cégek agytrösztöket hoznak létre, tudósokat támogatnak, és politikai kapcsolatokat építenek, így próbálják hátráltatni az üzleti tevékenységük korlátozására irányuló uniós terveket.
Az amerikai lap birtokába jutott dokumentum szerint a Google kész stratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy növelje befolyását Brüsszelben. A technológiai óriás ezzel az uniós szabályozások további szigorítását próbálja aláásni, szerintük ugyanis ezek az uniós tervek sértik a gazdasági érdekeiket.
Azt remélik, hogy ezzel az Európai Bizottságon belül olyan törésvonalakat tudnak létrehozni, amelyek megkérdőjelezik a most még széles körben támogatott szigorítások megvalósíthatóságát.
A kaliforniai székhelyű cég az amerikai-európai kereskedelempolitikai ellentéteket is felhasználná. Ehhez pedig olyan amerikai kormányzati tisztviselők beavatkozására számítanak, akik – a technológiai iparág érdekeit képviselve – az európai szabálykörnyezet ellen lépnek majd fel.
Az átgondolt, mindenre kiterjedő stratégia alátámasztja, hogy
Az Európai Unió globális szinten is élen jár a technológiai cégek tevékenységét érintő szabályozások szigorításában, éppen ezért irányul az amerikai cégek figyelme az európai kontinensre.
A Google, a Facebook, az Amazon, az Apple és a Microsoft folyamatosan növelik a lobbitevékenységre szánt forrásokat. A cégek volt uniós tisztviselőket, politikai körökben is jó kapcsolatokkal rendelkező ügyvédeket alkalmaznak, új agytrösztöket hoznak létre, illetve – a gazdasági érdekeikkel egybecsengő – tudományos publikációkat is támogatnak.
Ez számszerűsítve 19 millió eurót jelent, ami elősegíthette a cégek érdekeinek hathatósabb képviseletét az Európai Unióban.
A szilícium-völgyi vállalatok lobbizása eddig nem volt túl eredményes, pedig a cégek többszáz találkozót bonyolítottak le az Európai Parlement és az Európai Bizottság tisztviselőivel. Azonban lobbitevékenységük szervezettsége, az elmúlt évek folyamán kialakított kapcsolataik, valamint a most kiszivárgott stratégia abba az irányba mutatnak, hogy a technológiai óriások brüsszeli befolyása tovább fog növekedni.
Szemlézte Gergi-Horgos Mátyás
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A magyarok kétharmada használja a Chrome-ot, ám a keresőóriásnak most valószínűleg el kell adnia a böngészőjét.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Az izraeli miniszterelnök ellen csütörtökön adott ki elfogatóparancsot a Nemzetközi Törvényszék.
A harmadik világháború lenne a következménye.
