Több tízezer jégkori sziklafestményt találtak az őserdőben Kolumbiában.
A felfedezést a helyszínen dolgozó régészek a The Guardian brit napilap riportja szerint „az ősök Sixtus kápolnájaként” jellemezték. A sziklafestmények a térségben 12 500 éve élt emberekről és állatokról is sokat elárulnak.
A világ egyik legnagyobb őskori sziklaművészeti gyűjteménye ugyanis több tízezernyi, állatokról és emberekről készült festményt tartalmaz. A sziklafal, amelyen az őskori műveket felfedezték, csaknem 13 kilométer hosszan húzódik Kolumbiában.
A sziklafestmények korára részben a ma már kihalt jégkori állatok ábrázolásaiból következtetek. A rajzokon például az elefánt ősi elődje, a masztodon is megjelenik, amely már legalább 12 ezer éve eltűnt Dél-Amerikából. De egy, ma már kihalt tevefajról, óriási lajhárról és jégkorszaki lovakról is találtak sziklafestményt.
A képek egy elveszett, ősi civilizációba engednek bepillantást. A kutatók szerint a hatalmas mennyiségű sziklafestmény tanulmányozása generációkat lát majd el munkával. A sziklafestményeket tavaly fedezték fel, de titokban tartották, mert előbb egy televíziós dokumentumfilmsorozat készült róluk, amelyet decemberben mutatnak be Jungle Mystery: Lost Kingdoms of the Amazon (Dzsungel-rejtély: Az Amazonas eltűnt királyságai) címmel.
A dokumentumfilmet készítő Ella Al-Shamahi régész és felfedező elmondta, hogy annyira új ez a régészeti helyszín, hogy még nevet sem kapott. A felfedezés egy brit-kolumbiai kutatócsoport érdeme, amelynek munkáját az Európai Kutatási Tanács finanszírozta. A csoport vezetője José Iriarte, az Exeteri Egyetem régészprofesszora, az Amazonas és a prekolumbiánus történelem szakértője volt.
A professzor elmondta, hogy a festmények olyan természetesek és élethűek, hogy jól felismerhetők az ábrázolt állatok. A képeken halak, teknősök, gyíkok, madarak is megjelennek, de táncoló emberek is láthatók rajtuk egyes jelenetekben. Az egyik emberfigura egy madár csőrére hasonlító maszkot visel egy képen. A helyszín csak nehezen megközelíthető, San José del Guaviare-ból induló két órányi autóút után még négyórás gyalogút várt a filmesekre, hogy megpillanthassák a sziklarajzokat.
A sziklafestmények mérete nagyon eltérő, sok kép pedig olyan magasan található a sziklafalon, hogy csak drónnal érték el. Iriarte szerint a dolog magyarázata azokban a fatornyokban rejlik, amelyek szintén szerepelnek a képeken. A fatornyok olyan jelenetekben szerepelnek, amelyek róluk kötéllel leugráló figurákat ábrázolnak. A festményeken fák és hallucinogén növények is megjelennek. A tudós magyarázta szerint az amazonasi népek úgy gondolták, hogy az állatoknak és a növényeknek is van lelkük, és barátságos, vagy ellenséges módon kommunikálnak az emberekkel a rituálékon keresztül, amelyek a sziklafestményeken is megjelennek. Iriarte elmondta, hogy egyelőre csak a festmények egy részét találták meg, és még nagyon sok felfedezni való vár rájuk, úgyhogy amint a pandémia engedi, visszatérnek a régészeti helyszínre.
(MTI)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
Olyan találmányok fűződnek a magyarok nevéhez, amelyek az egész bolygó életében meghatározóak. Íme, a tíz legismertebb felfedezés, amely honfitársainknak köszönhető.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
A nigériai légierő segítségével a kormánynak sikerült úrrá lenni a helyzeten.
Donald Trump „elfordulhat” az Ukrajnában zajló háborútól.
