Mit tettünk a nemzetért? (Interjú)

„– A Kárpát-medence magyarságán belül ma már az a szemlélet uralkodik, hogy mi egy nemzet vagyunk, közös a múltunk, közös a jelenünk és közös a jövőnk. Ez a felismerés általánossá vált és ezt nemcsak a külhoni magyarok szempontjából tartom fontosnak, hanem  még inkább a tízmillió magyarországi magyar szempontjából. Ebben a harminc esztendőben mélyreható tudati átalakulás zajlott le, megszabadultunk a kommunista múlt nemzettagadó szemléletétől. 

– A szomszédságpolitikában most olyan helyzetben vagyunk, hogy hét ország közül öt szomszédunknál  az előrehaladás, ha nem is látványos, de folyamatos. Van azonban egy ország, amiről ezt nem tudjuk elmondani, és van egy, amelyben sajnos a visszalépés nehézségeivel kell küzdenünk. Románia tekintetében nagyon sok nyitott kérdésünk van és sokszor helyben járásnak érezzük, amikor ugyanazok a problémák öt-tíz éves ciklusokban újra és újra előjönnek.

– Van esély arra, hogy a most vasárnapi romániai választások változtassanak ezen?

– Lehetünk bizakodóak! A magyar képviselet jobb állapotban van, mint korábban. Kialakult egyfajta magyar egyetértés, létrejött az erdélyi magyar összefogás és reményeim szerint a vasárnapi választáson látható lesz ennek az eredménye. Már az önkormányzati választáson megmutatkozott, milyen nagy erőt jelent ez az együttműködés. Abban is bízom, hogy olyan hatalmi konstelláció alakulhat ki Romániában, amelyben az egyes hatalmi szervek nem oltják ki egymás szándékait, amelyben az elnök , a törvényhozás  vagy az igazságszolgáltatás akarata egyfelé mutat. Esetleg az RMDSZ kormányra kerülése is előbbre tudja vinni a magyarság ügyét. Hosszabb távon talán a románok számára is világossá válik, ami számunkra evidens: nagyon sok közös érdek van a két ország életében. Az infrastruktúra-fejlesztés, az energetika, a digitális kérdések, a Duna-stratégia, a mezőgazdaság közös európai képviselete áttörést hozhat a román-magyar viszonyban, s ez talán elvezethet ahhoz is, hogy az érzékeny kérdésekre is megoldást tudjunk találni.

– Támogathatjuk például azokat az értékes polgári kezdeményezéseket, mint amilyen a Minority Safepack vagy a Székely Nemzeti Tanács régiós kisebbségekkel kapcsolatos aláírásgyűjtése. Elismerés illeti a polgári kezdeményezés mögött álló szervezeteket, így az RMDSZ-t és a FSUN-t, az Európai Népcsoportok Föderális Unióját, amelyek ennek a kezdeményezésnek az élére álltak. Megjegyzem, az ötszázmilliós Európában több mint ötvenmillió embert képvisel ez a szervezet. Az Európai Bizottság hamarosan elkészíti az Európa Parlament számára a Minority Safepack kapcsán a határozattervezetét. Várjuk, mi fog ebben szerepelni.”