Az ellenzék klímaváltozással foglalkozó szóvivője, Stuart Smith úgy vélekedett, hogy a nyilatkozat üres és tartalmatlan.
A törvényhozásban, a pártoknak a kérdésben elfoglalt álláspontja mentén, 76-an támogatták a kezdeményezést, 43-an ellenezték. A munkáspárti kormány emellett egy új kezdeményezéssel állt elő, amelynek értelmében számos közszolgálat karbonsemlegessé válna 2025-től, amivel részben megszabadulnának a széntüzelésű vízmelegítőktől, továbbá elektromos járműveket vennének. Jacinda Ardern miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya általában csupán természeti katasztrófák kapcsán hirdet vészhelyzetet, de egy ilyen rendelkezés nem terjed ki a klímaváltozásra, pedig az ahhoz kapcsolható katasztrófák továbbra is bekövetkeznek majd.
Mint mondta, a most elfogadott nyilatkozat elismerése annak a tehernek, ami a következő generációkra vár – tette hozzá. „Arról az országról van szó, amelyet örökölni fognak. Annak az adósságnak a terheiről szól, amely rájuk marad, ha csak nem gondoskodnak most arról, hogy vezető szerepet tanúsítsanak a klímavédelem kérdésében.”
Ardern és más törvényhozók ugyanakkor megígérték, hogy a nyilatkozatot folyamatos intézkedéssel támogatják majd. A dokumentum értelmében az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás, egyben az elkötelezettség ígérete a globális felmelegedés csökkentésére. A nyilatkozatban kiemelik, hogy az éghajlatváltozás pusztító hatással lehet Új-Zélandra, valamint a rendelkezésre álló vízkészletekre az áradások, a tűzvészek és a tengerszint emelkedése révén.
Ardern szerint az éghajlatváltozás fontos szempont a gazdaság helyreállításában a koronavírus-járvány okozta visszaesést követően, és már csak ezért is kell fenntartható módon újra felépíteni, összpontosítva a karbonsemleges kialakításra.
Egy másik ellenzéki képviselő, David Seymour azt mondta, a kormány mostani teljesítménye a politika győzelme volt a gyakorlati megoldásokkal szemben, a jelszavak diadala a tartalom felett. Ardern korábban egy olyan tervet jelentett be, amelynek keretében egymilliárd fát telepítenek, fokozatosan felszámolják a tengeri olaj- és gázkutatásokat, és 2030-ra az elektromos hálózatot 100 százalékban megújuló energiával működtetik. A kormány tavaly elfogadta azt a törvényjavaslatot is, amely szerint az ország 2050-re karbonsemlegessé válhat, ugyanakkor előírt bizonyos mentességeket az ország külföldi bevételeit jelentős mértékben növelő mezőgazdasági termelők számára.
(MTI)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Több városban is egymást pocskondiázzák a jelöltek, ráadásul az eredmény is sokfelé meglepően alakult.
Máshonnan kirakták őket, váratlan irányból próbálkoznak.
