A koreai háború kitörése után az északiak fogságába került és három évet töltött hadifogolyként Észak-Koreában. Későbbi beszámolói szerint az észak-koreai településeket érő, sok civil áldozattal járó amerikai légitámadások hatására érlelődött meg benne az a meggyőződés, hogy „rossz oldalon” áll, és ezért állt a szovjet állambiztonsági szervezet, a KGB szolgálatába.
A koreai háború után az MI6 Berlinbe küldte, azzal a feladattal, hogy szovjet ügynököket toborozzon kettős ügynöki tevékenységekre, ám ekkor már maga is kettős ügynökként dolgozott, és részletesen beszámolt KGB-s kapcsolattartóinak Nagy-Britannia és az Egyesült Államok németországi felderítési tevékenységéről.
A brit hírszerzési szakirodalom egyértelműen Blake nevéhez köti, hogy az 1950-es évek végére teljesen megsemmisült az MI6 kelet-európai ügynökhálózata. Nem hivatalos, de nem is cáfolt adatok szerint George Blake kilenc év alatt legalább negyven – de nagyobb valószínűséggel ennél is sokkal több –, Kelet-Európában dolgozó MI6-ügynök kilétét fedte fel a szovjet hírszerzésnek.
A BBC televíziónak harminc évvel ezelőtt egy interjúban Blake maga is azt mondta, hogy közelebb járhat az ötszázhoz azoknak a nyugati ügynököknek a száma, akikről információt szolgáltatott a szovjet és a kelet-európai titkosszolgálatoknak.
Blake leleplezése