Blake 98 évesen, Oroszországban halt meg. Halálhírét szombaton jelentették be orosz médiaforrásokat idézve Londonban.
Blake 1922-ben született George Behar néven a hollandiai Rotterdamban. Édesapja, Albert Behar a brit hadsereg kötelékében harcolt az I. világháborúban, és a háború után brit állampolgárságban részesült.
George Blake a II. világháború idején a holland ellenállásnak dolgozott, majd 1942-ben kalandos úton, Belgiumon, Franciaországon, Spanyolországon és Gibraltáron keresztül Londonba menekült. Nagy-Britanniában – immár Blake néven – csatlakozott a brit királyi haditengerészethez, majd 1944-ben a brit külső hírszerzés, az MI6 ügynöke lett.
Ebben a minőségében került Nagy-Britannia szöuli diplomáciai képviseletére alkonzuli beosztásban, ám tényleges feladata hírszerzési információk gyűjtése volt Észak-Koreáról, Kínáról és a szovjet hadsereg távol-keleti mozgásáról.
A KGB szolgálatában
A koreai háború kitörése után az északiak fogságába került és három évet töltött hadifogolyként Észak-Koreában. Későbbi beszámolói szerint az észak-koreai településeket érő, sok civil áldozattal járó amerikai légitámadások hatására érlelődött meg benne az a meggyőződés, hogy „rossz oldalon” áll, és ezért állt a szovjet állambiztonsági szervezet, a KGB szolgálatába.
A koreai háború után az MI6 Berlinbe küldte, azzal a feladattal, hogy szovjet ügynököket toborozzon kettős ügynöki tevékenységekre, ám ekkor már maga is kettős ügynökként dolgozott, és részletesen beszámolt KGB-s kapcsolattartóinak Nagy-Britannia és az Egyesült Államok németországi felderítési tevékenységéről.
A brit hírszerzési szakirodalom egyértelműen Blake nevéhez köti, hogy az 1950-es évek végére teljesen megsemmisült az MI6 kelet-európai ügynökhálózata. Nem hivatalos, de nem is cáfolt adatok szerint George Blake kilenc év alatt legalább negyven – de nagyobb valószínűséggel ennél is sokkal több –, Kelet-Európában dolgozó MI6-ügynök kilétét fedte fel a szovjet hírszerzésnek.
A BBC televíziónak harminc évvel ezelőtt egy interjúban Blake maga is azt mondta, hogy közelebb járhat az ötszázhoz azoknak a nyugati ügynököknek a száma, akikről információt szolgáltatott a szovjet és a kelet-európai titkosszolgálatoknak.